Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Dr. Csiffáry Gergely: Energiaválság a 18-19. századi Magyarországon

üzemeit csak olyan helyen szabad létesíteni, ahol nagykiterjedésű erdőségek bőven szolgáltatják a tüzelőfát.

10 Súlyosan pusztította az erdőket a hamuzsírégetés. Mária Terézia már 1755ben rendeletileg betiltotta a hamuzsír exportját, majd 1761-től évi 24 000 bécsi mázsában (134,4 tonna) maximálta a Magyarországról kiszállítható mennyiséget." Az erdők kezelése, a meglévő tekintélyes erdőbirtokok védelmére 1762-ben a Magyar Kamara erdőhivatalt állított fel. Hét évvel később Mária Terézia 1769. december 24-én, a Magyar Királyság egészére kiadott egy erdőrendtartást. Ez az erdőrendtartás még egyáltalán nem utasítás vagy nyílt parancs jellegű volt, hanem csupán jó akaratú tanácsokat tartalmazott az erdők kezeléséről. Ennek ellenére az volt a jelentősége, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy az erdők fenntartása közügy}

2 Az általános erdőpusztulást a kormányzat, a vármegyék, a földesurak egyaránt észlelték. Az 1769-es erdőrendtartás sem ttidott gátat vetni a pusztításnak. Ezért 1772. december 8-án, az uralkodó által kibocsátott rendeletben, az erdők kímélése végett Mária Terézia megtiltotta a faházak építését. 1776-ban egy újabb királyi rendelet jelent meg a házak szilárd kőből, téglából való építkezésével kapcsolatban, amely csökkenteni kívánta a fából való házépítést és a zsindeiykészítést.

1 ' A fából készült házak építésével kapcsolatban később az 1807. évi XXI. tc. elrendelte; a törvényhatóságok törekedjenek arra, hogy a jobbágyok házaikat ne építsék fából.'

4 A bécsi udvar az 1786. szeptember 21-én kiadott és Csehországban kihirdetett leiratában a széntüzelést ajánlotta az üveggyártóknak. Az ajánlat szerint azok az üvegkészítő fabrikák, amelyek a fa helyett kőszenet használnak, s ezt a rendelet kihirdetése után három hónapon belül bejelentik, 10 évre díjtalan szabadalmat nyernek. Hiába a kedvező udvari ajánlat, az osztrák örökös tartományok közül Stájerországban csak 1810-ben kezdték használni tüzelőként a kőszenet az üvegiparban, s Csehországban pedig az első széntüzelésű üvegolvasztó 1852-től kezdett termelni.

15 Végül idetartozik az is, hogy az 10 TELKES Simon: Üvegiparunk. Ipari monográphia, különös tekintettel a termelésre, munkásvám- és külkereskedelmi viszonyokra. Bp. 1895. 71. " CSIFFÁRY Gergely. Manufaktúrák és céhen kivüli ipar Heves megyében. Tanulmányok Heves megye történetéből 14. Szerkesztette.: Bán Péter. Eger, 1996. 261. KOLOS S VAR Y Szabolcsné. A magyar erdőgazdaság történeti fejlődése. Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. (Tanulmányok.). Szerkesztette:Kolossváry Szabolcsné Budapest. 1975 15-79. 13 PIML V-l/b/79. Eger város iratai. 1776. 84. a. B. LV.; BAKÓ Ferenc: "felépülés, népi építkezés. Heves megye műemlékei I. Szerkesztette: Dercsényi Dezső - Voit Pál Budapest. 1969. 437. 14 PETERCSAK Tivadar. Az erdők az Északi-középhegység paraszti gazdálkodásában (XVIIIXIX. század.) Studia Folkloristica et F4hnographica 3. Szerkesztette.: Ujváry Zoltán. Debrecen, 1992. 31. 15 TELKES Simon, 1895. 71.