Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Izsó István: A kőszénbányászat évszázados jogi vitája
Az Országbírói Értekezlet rendelkezéseit az elkövetkező időszakban sok kritika érte. A bírálók indokolatlannak tartották, hogy az európai szabályozási gyakorlattól eltérően az ásványszenek kutatási és kiaknázási jogát a földbirtokos beleegyezésétől tegyék függővé. A kialakult helyzetet Dr. Balkay Béla az alábbiak szerint foglalta össze: ,Az 1861. évi Országbírói Értekezlet kőszénről való 1 .§-ctnak keletkezésekor azon remény szolgálhatott irányadóul hogy a földesurak, kik saját telkükön eszköz/endő kutatásra, a természet által nyert elvitázhatatlan előnnyel bírnak, a titokban lappangó kőszén napvilágra hajtásában is elsők leendenek: de fájdalommal tapasztaltuk, hogy e tekintetben nemcsak minden fáradtság és költség megkíméltetett, hanem még mets szorgalmas és egyenes szándékú kutatók elé oly nehézségek gördítettek, mik által azok lehangolva magukban elhatározták, a vastermelésnél szerzett tapasztalatuk érvényre emelését jobb időkre halasztani" 21 . Voltak olyan vélemények is, amelyek szerint az a rendelkezés, hogy a kőszénre nézve csak a földtulajdonos beleegyezésével lehet bányajogosítványt szerezni, nem jelent egyebet minthogy a bányatulajdonosnak a bányajogosítvány elnyerése szempontjából mindenkivel szemben fennálló előjoga van". Az ilyen és ehhez hasonló rugalmasabb jogértelmezéseket azonban szakmai szempontból kíméletlen kritikák érték. A bírálatok hatására a magyar bányatörvény megalkotását a kormánykörök újra és újra fontos feladatnak tekintették és ezek sorában az első, az 1870. évi bizottsági bányatörvény javaslat ismét közelített az. osztrák bányajogi szabályozáshoz azzal, hogy a kőszenet megint szabad ásványnak nyilvánította. A törvényjavaslat elkészítésekor nemcsak a szakirodalmat és a külföldi bányajogi szabályozást - elsősorban az 1865. évi porosz bányatörvényt, amely a kőszenet is a szabad ásványok közé sorolta - vették figyelembe, hanem a bányavállalkozói véleményeket is. A földbirtokosok elkeseredetten védték szerzett jogaikat és a szénre vonatkozó tulajdonjoguk védelme érdekében szövetségest találtak a már működő bányavállalkozók egy részében is, akik az ingatlan tulajdonosokkal addig kötött szerződésekben biztosított jogaikat veszélyeztetve látták a tervezett szabályozás révén, továbbá féltek a szabaddá váló kőszénbányászatban meginduló spekulációktól. A javaslat így csak az országgyűlés szakbizottságáig jutott, a kőszénjogok kérdésében kialakult heves vitára tekintettel ezt követően a bányatörvény alkotását az országgyűlés napirendjéről levették. Az 1888. évi 2819. sz. igazságügy-miniszteri rendelet lehetővé tette a földtulajdonosok számára, hogy a kőszén kiaknázási jogot külön bányahatósági " Dr. Balkay Béla: Bányatörvényünk reformálásának első kísérletei (Felolvasta az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület közgyűlésén 1904. évi szeptember hó 26-án.) " Dr. Lányi Bertalan: A bányajog alapelvei, tekintettel a bányajogi kodifikáció feladataira 113.
