Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei barnakőszén bányászat kialakulása
pálfalvai parcellára kért kutatási engedélyt. A korábban felhagyott bányászat ezzel 1859. november 1.-én négy bányásszal ismét megindult. " Kétségtelen tényként kell elfogadnunk, hogy az 1840-es évek második felében megnyílt inászói szénbányászatnak 1851-ben tehát már konkurensei voltak a megyében. így Karancsberényban Adler Károly neve tünt fel, aki a losonci müvegytani gyár /nikkelkohó/ alapítója volt, s gyárát 1851-ben építtette fel. Mint írta "A tűzi anyag fa, kőszén és faszénből állott, mégpedig a gyár évenként 1000-1200 öl fát, 7-8000 mázsa kőszenet s 1000-1500 kiló faszenet emésztett fel. A fanemű tűzi anyagok a Losonc vidékbeli erdőkből szereztetett, a kőszén pedig a kisaranyi kőszénbányákban ásatott ' w Kiasaranyi-puszta Karancsberénytöl északra, mintegy 1 km távolságra található, egy völgy bejáratánál. Adler Károly itt nyitotta fel barnakőszén bányáját valószínűleg 1850-1851 táján. Szabó József 1852. szeptember 12.-én Losoncon tekintette meg a nikkelgyárat s értesült róla, hogy "nem messze az Aranyi-pusztán barnaszén fordul elő, amelyet Adler úr a gyár igazgatója használ is". 1854-ben a losonci gyárat átvevő Alexander Schöller bécsi bankár vállalkozó kedvét mutatja, hogy a környező települések határában kutatásokat kezdeményezett a szén után. A karancsberényi szén nemcsak kevésnek, hanem gyenge minőségűnek is bizonyult. Ezekben az években a bányavállalkozók népes tábora próbálkozott a szén kutatásával Salgótarján környékén. 1858-ben Flamm Dávid a Berényi grófok karancsberényi birtokára kért kutatási engedélyt. Alexander Schöller a szomszédos Karancsalja területén már bányát is nyitott. 1859-ig a Kisaranyipusztán a Jakabfalvy család birtoka mellett Perger Ignác és társai Schöller megbízásából még Piliny, Baglyasalja és Somoskőújfalu területére is kértek kutatási engedélyt. 44 A Kisaranyi-pusztán fekvő "Anton-Barbara Stollen" a bányakapitánysági statisztikákban csak 1859-től lelhető fel, s ekkor 24 munkást foglalkoztatva 11 266 bécsi mázsa szenet termelt. Az eredményt látva gr. Berényi Ferenc, a karancsberényi ág utolsó férfitagja is kutatási engedélyt kért birtokára. Mátraszele és Homokterenye határában a szénbányászat kezdete ismereteink szerint Preussner József nevéhez kapcsolható. Ugyanis ő vette át 1855-ben Moosbrugger zagyvái bányáit és kutatásait. Értékesítési nehézségek 4 ; OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1855/ 1663-1664. , 1857/2060-2061. . 1858/2317. . 1859/ 167. 4 '' Shvoy Miklós: Nógrád megye. Kézirat. 541-543. Szvircsek Ferenc: A losonci nikkelkohó. In: Tanulmányok és közlemények. Szolnok-Debrecen. 1995. 207-219. 44 NML. Filmtár. 238. d. Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az etesi bányavidéken. In: Museumi Értekező. 1985. 207-219. A Magyar Földtani Társulat munkálatai. Pest. 1863. II. k. 15.
