Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei barnakőszén bányászat kialakulása
kutatás nélkül leltek fel. Fényes Elek 1847-ben szintén leírta, hogy "Mátra Nováknál" kőszén található. Kutatásaink szerint a nováki kőszénről 1851-ben jelent meg egy híradás az Új Magyar Múzeumban: "A nováki kőszén gr. Keglevics Gábor jószágán Nógrád megyében található". 26 Okolicsányi Rudolfné Csemiczky Ágnes 1860-ban nyittatta fel az Ágnas-táróját."' Az 1911ben megjelent megyei monográfia a község területén az Ágnes- és Viktortárókat említette meg. 28 A Vasárnapi Újság 1861. április 14-én megjelent számában érdekes tudósítást közölt Mátranovátról: "M.-Nováknak egy kincse, mely okszerű használat mellett nemcsak az ipar tényezője lenne, hanem magának a vidéknek is biztos jövedelmi forrást nyitna; értem itt a roppant gazdagságú kőszéntelepeket, melyek Heves megye felőli partos részében találtatnak, és szakértő állításaként több millió mázsa kőszénnel bővelkednek. E körülmény folytán M.-Nóvák az iparos közönség figyelmét annál is inkább megérdemli, mert a már megnyitott kőszénbánya munkálatai egy hegyoldalban mintegy 40 öl messzeségre, tetején pedig körülbelül 16 öl mélységre kedvező sikerrel kezdettek meg, és remélhető, hogy a csak négy órányi tctvolscigra fekvő Eger városa, hol egy nagyobbszerű gőzmalom temérdek tüzeléket szükségei, a naponkint érezhetőbb fa hiányt valószínűleg a kőszénnel fogja fedezni, feltéve, hogy találkozik számító vállalkozó, ki a megindított munkát erélyesen folytatni képes. E helység szegényebb lakói a bányászat körüli munkálatokhoz igen nagy hajlamot és szenvedélyt tanúsítottak. " Tovább menve a megyében, a Börzsöny és a Cserhát nyúlványainak találkozásánál, a Török-hegy alatt található Bánk határában többszöri kutatás nyomán, vékony, palás, lencsés kifejlődésű széntelepet találtak. Frivaldszky Imre is megemlítette 1839-ben a banki "kőszén" telepet, sőt Fényes Elek szintén tudott arról, hogy itt "kőszén találtatik". Azonban 1847-ben már megállapították, hogy a Bánk határában található kőszén "mivel a munkát meg nem érdemli, nem ásatik"? A korábban említett Inászó-puszta szenének feltárását, az Ó-Mária táró felnyitását a megjelent munkák 1848-ra datálják. Ekkor ugyanis egy felőrt, kilenc vájárt és két csillést írtak össze a pusztán. Tudunk arról is, hogy 1845-ben egy Pokváry György nevű szerződéses vájár is szerepelt a nyilvántartásban. 26 Frivaldszky Imre. 1839. im: 386. Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest. 1847. II. k. 200. Új Magyar Múzeum. 1851. 2. sz. 11. 27 NML. Filmtár. 248. d. Nagy Iván: Magyarország családai /.../ Pest. 1858. 3. k. 130. 28 Nógrád vármegye. Föszerk: Borovszky Samu. Bp. 1911. 80. 29 Vasárnapi Újság. Egy elhagyott község, mely figyelmet érdemel. 1861. 15. sz. 179. 50 Magyarország kistájainak katasztere. Bp. 1990. II. k. 923-925. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939. 232-233. Frivaldszky Imre. 1939. im: 386. Fényes Elek. 1847. im: 200. NML. IV. 2. Vegyes iratok. 1847.
