Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Horváth József: A bányamunka, a munkahelyi széntermelés gépesítése

Ehhez a törzsszabadalomhoz 1950. február 25-én a nevezett szerzők, majd 1950. április 18-án Ajtay Zoltán nyújtott be pótszabadalmat. Látható, hogy az F-I réselőgép kísérletekor a továbblépés gondolata már élt, így a meggyőző eredményű kísérletről szóló jelentés hatására. Vas Zoltán miniszter engedélye alapján (1949. október 27-i minisztériumi utasítás nyomán) megindul az AjtaySzilárd-féle fejtőgép tervezése és kísérleti kivitelezése. „...Miniszter Úr, hivatkozott feljegyzésemre vonatkozó engedélye alapján, a mai napon a Dorogi Szénbányák Nemzeti Vállalatot utasítjuk a fejtőgép haladéktalan kivitelezésére. A kivitelezési munkálat a f. év folyamán befejezést nyerhet és a folyó évre Miniszter Úr engedélye alapján 30.000,-Ft elégséges lesz." 2.4.1. Az F-2 típusú fejtőgép Megkezdődött tehát 1949. végén a magyar szabadalmat megvalósító, a feldarabolás elvén működő, lengő karra ültetett, forgófejes lefejtő szerszámot alkalmazó F-2 típusjelű villamos hajtású fejtőgép megvalósítása. A gömbalakú marófeje, mint lefejtő szerszám a fejtőgép jövesztő karján ülve, irányított módon végigpásztázza a fejtési homlokot és maró fej ével (lefejtő szerszám) feldarabolja-lefejti a szén vagy egyéb kőzetet. A szerszám feltalálójának Dr. Ajtay Zoltán oki. bányamérnöknek ezt a bányászatban 1949-ig nem ismert gondolatát a Dorogon épített F-2 kísérleti gép valósította meg, amely azonban nem rendelkezett a lefejtett kőzet (szén) továbbítására alkalmas rakodó-szállító szerkezettel. A kísérleti üzemi próbák során ezért ezt a feladatot a gép elejére felszerelt láncos vonszoló és az oldalára csatolt szállítószalag végezte. A gép főkonstruktőre Koszorús István, a korabeli anyaghiányos időszakra jellemzően, a gép önmozgását biztosító lánctalpas járószerkezetet egy olasz Ansaldó gyártmányú kis harci kocsi elemeiből állította össze. A minisztériumi utasításban megjelölt határidő ugyan irreális volt, ezt talán a kitűző is sejtette, de a megteremtett tudatos kényszer, továbbá a garantált soronkívüliség és elsőbbség eredményeként az F-2 géppel a dorogi X. akna bányamezőjében 1950. nyarán sikerült teljes értékű üzemi próbát tartani (Hll ábra). A kísérleti üzem alatt a gépet egy 12 m homlokhosszúságú pasztában üzemeltették, melynek során 0,5-1,0 t/perc (percenként 1 csille szén) teljesítménnyel jövesztette a szenet. Az üzemi próba igazolta a feltaláló elképzeléseinek helyességét és felhívta a figyelmet a fejtőszerszám nagy kerületi sebességű félgömbjei okozta problémára, a hatalmas, szálló porképződésre és a hátrafelé forgó félgömb által a kezelő és munkatér, illetve a kiszolgálók, a bányászok felé nagy erővel repített szén (kőzet) darabok veszélyességére. Közel egy évtizednek kellett eltelni és az üzleti kényszernek is közbe kellett szólni, hogy az ellentétes forgást, ami balesetveszélyt teremt és egyébként csak kis kéziszerszám