Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)
Dr. Izsó István: A magyar bányajog fejlődésének átmeneti korszaka (1945-1958)
Dr. Izsó István: A magyar bányajog fejlődésének átmeneti korszaka (1945-1958) A II. világháborút követően a magyar bányászat és vele szoros összefüggésben a magyar bányajogi szabályozás fejlődésének teljesen új politikai, gazdasági, jogi és szervezeti alapokon álló szakasza kezdődött meg. Ahhoz, hogy a bányászat szervezeti, működési és szabályozási rendszerének átalakulási folyamatát és tendenciáit megérthessük, először tágabb értelemben célszerű megvizsgálnunk a társadalomban, az állami szervek rendszerében, valamint a jogalkotás rendszerében bekövetkezett változásokat. I. Az ország keleti területein a harcok megszűnését követően ún. nemzeti bizottságok (üzemi bizottságok, termelési bizottságok, stb.) alakultak, amelyek legfontosabb feladata az új, népi demokratikus államiság alapjainak megteremtése, a nemzetgyűlési választások megszervezése, az ország újjáépítésének és a termelésnek a megindítása, valamint számos egyéb feladat megvalósítása volt. Az első hónapokban - a tulajdonosok, illetve az igazgatók távollétében - sok cég esetében az ipari és bányaüzemek tényleges irányítói is az üzemi bizottságok voltak. A bizottságok munkájának eredményeképpen 1944. december 21-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés, az ország új törvényhozó szerve, amely 1945. novemberéig, a már nevében sem ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásáig ellátta a törvényalkotási feladatokat. A végrehajtó hatalmat 1944. december 22. és 1945. november 15. között az Ideiglenes Nemzeti Kormány, ezt követően 1949. szeptember 5-ig a Kormány, majd a Minisztertanács gyakorolta. A kormányra hárult, hogy a háború végére széthullott állami- és államigazgatási apparátus maradékának, illetve a nemzeti bizottságoknak segítségével a társadalom és a gazdaság működésének elemi feltételeit biztosítsa (a romeltakarítást, a közellátást, stb. megszervezze) egy olyan időszakban, amikor elemi erővel törtek fel egy új, demokratikus alapokra helyezett, nemzeti egységre épülő állam- és jogrendszer megteremtése iránti, a társadalom majd minden rétegében megfogalmazódó igények. Ezek eredményeképpen már az 539/1945. M.E. sz. rendelet törölte a királyi jelzőt a hatóságok, bíróságok és más közintézmények megnevezéséből, majd a köztársasági államforma kikiáltásáról szóló 1946. évi I. törvény véglegesen törölte a királyság intézményét Magyarországon. A háború által részben megsemmisített, legyengített és mélyen kimerített gazdaságban azonban sem pénz, sem nyersanyag és sok esetben még munkaerő
