Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere

A szénhiányt fokozta, hogy miközben a szén­importot korlátozták, jelentő­sen nőtt a szénre, mint energiahordozóra épülő ipar­ágak igénye. 1953-ban, hogy az ipari igényeket ki tudják szolgálni, a lakossági fogyasz­tást korlátozták. A szénbányászatnál jóval gyorsabban nőtt ezekben az években az ércbányászat, melyből a legnagyobb volu­menű a bauxitbányászat volt annak ellenére, hogy a fel­dolgozásához szükséges hatal­mas mennyiségű villamos energia problémája megoldat­lan volt. A korábbi magyar­jugoszláv együttműködés 1947 után lekerül a napirendről. 1948-tól megindult az alumíniumipar autark fejlesztése. 1946 és 1954 között a timföldgyártás huszonnégyszeresére, a nyersalumínium termelés tizenötszörösére emelkedett, s ez az ország villamos energia termelésének 13%-át lekötötte. 58 1951-ben, illetve 1952-ben a MASZOBAL-ba integrálták a teljes magyar alumíniumipari vertikumot. Ez a szovjet-magyar vegyes vállalat 1954-ig működött, mikor is bejelentették, hogy a magyar állam megvette a szovjet részvényeket, s ezzel magyar állami tulajdonba került az alumíniumiparunk. Ércbányászatunk másik, akkor fejlesztésre szánt ágazata a rudabányai vasércbányászat és a recski rézbányászat volt. A rudabányai bányászat fejlesztése 1953-ban kezdődött, s a cél a háború előtti termelés háromszorosára emelése volt. 50%-os növekedést irányoztak elő a rézérc bányászatában, az eplényi mangánbánya termelésében. 1947-ben megindult az uránkutatás Szálai Sándor és Földvári Aladár vezetésével. Mikor ennek eredményei alapján valószínűsíthető volt, hogy érdemi lelőhelyeket találtak, akkor a továbbiak kutatására a Szovjetunió 1952-ben, a magyar állam „kérésére'' kutatóexpedíciót szervezett, amely 1953-ban Kővágószőllős határában jelentős aktivitást észlelt. Megoldást csak az 1958 utáni időszak hoz. az a gazdasági integráció, melyet a lengyelekkel, majd a Szovjetunióval kötöttünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom