Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)
Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere
1949. december 21-én, Sztálin születésnapján megindult munkaversenyből 1952-re a bányákban 17 féle működött. 5 Az ellenszolgáltatás nélkül vállalt túlmunka, az önkéntes normatúlteljesítés hősiesség mázával vonta be a jobb időkben racionális munkahelyeket. A feszített terv teljesítése politikai üggyé vált. A legkisebb sikertelenséget is a politikai szabotázs gyanúja lengte körül. A műszaki irányítók mindennapos számonkérése, a kényszerítés árán elért eredmények időlegesek voltak. A feszített terv nem engedte meg a józanabb hangokat, s a rablógazdálkodás ellen szólókat a kapitalisták visszaváróinak bélyegezték. Amikor pedig a bányák termelése - annak a rablógazdálkodásnak a következményeként, mely nem fordított figyelmet a fenntartási munkákra, az előkészítő kutatásokra, elővájásokra - csökkent, akkor a rendszer ellensége lett mindenki, akinek ehhez köze lehetett. Az 1950 és 1954 közötti időszak számtalan olyan pert hozott magával, amelyben a vádlottak a bányák műszaki vezetői, felelős bányamérnökök közül kerültek ki. Jelentős és jellemző volt az a per, amelyben 1952-ben Esztó Zoltánt, a Várpalotai Szénbányák főmérnökét ítélték népellenes összeesküvésért 2 év hat hónapra. A terjedelemre legjelentősebb ilyen peranyag az, a Vargha Béla nevével jelzett, 49 kötetnyi anyag, amelyben a fővádlott mellett a magyar bányászat számos jelentős személyisége volt szabotázzsal vádolva. 56 Az állandó kényszerítés és fenyegetések ellenére a tervek és a végrehajtásuk között jelentős különbség volt. Az egyszerre elindított nagy beruházásokra: Sztálinvárosra, Komlóra és a diósgyőri rekonstrukcióra a pontatlan tervezés miatt mindenütt kevés volt a beruházásra szánt - a nemzeti jövedelemhez képest igen magas, ám rendkívül rossz hatékonysággal felhasznált - összeg. Mégis az ötéves terv ideje alatt a szénbányászatban - bár nem minden valósult meg a tervezetből - látványos és jelentős fejlődés regisztrálható. Az első hároméves terv főbb létesítményei után - Bal inkabánya, Kányás és Petőfibánya - ezekben az években rakták le Kazinbarcika, Komló, Oroszlány. Ajka és Várpalota szocialista bányavárossá alakításának alapköveteit. Hasonlóan látványosan fejlődött ezekben az években Tatabánya, ahol az aknatelepítések mellett a ma látható városkép is kezdett kialakulni. Bejezték a pécsi rekonstrukciót. 3 Az Alekszej Sztahanov donyeci bányász által 1935-ben elindított mozgalom után a sztahanovista mozgalom, a „Ne azt találd fel, ami éppen eszedbe jut, hanem amit a szocializmus építése megkövetel", az 5, illetve 10 perces mozgalom, a gépek jobb kihasználására irányuló mozgalom, vigyázz magadra és munkatársadra mozgalom, stb. 35 A pernek, illetve az Esztó Zoltán ellen 1957 áprilisában lefolytatott pernek a dokumentumaiból közlünk a kötet második részében. 56 A pert már 1950-ben elkezdték előkészíteni. A perrel kapcsolatban a Történeti Hivatalban őrzött dokumentumokból a kötet második részében közlünk.
