Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)
Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere
az Andrássy út 60-ban véresre verték, majd 1951-ben családjával együtt kitelepítették. Az internálásból 1953-ban szabadult. 38 A fenyegetettség érezhető az újjáalakult Bányászati és Kohászati Egyesület lapjának oldalain, ahol egyre erőteljesebb hangok szólalnak meg a mérnök- és technikustársadalom védelmében. Az OMBKE 1946-os közgyűlésén Dr. Mohi Rezső beszéde is az egyre romló helyzetre adott reflexió volt: „... Most már a személyi ügyeket a használhatóság, a szakszerűség alapján rendezzük: legyünk igazán demokraták és közösségben élők. Elsősorban dolgozzunk és a pártérdeket az egyetemes nemzeti - esetünkben a bányászati szempontoknak rendeljük alá. " 39 Javulást várni, a helyzet konszolidálásában reménykedni azonban naivitás volt. 1947-től inkább megszaporodtak a hatalom támadásai a szakemberekkel szemben. Már a MAORT pert megelőző évben Angyal Ferenc biharnagybajomi üzemvezetőt tették felelőssé egy irreálisan megszabott termelési eredmény elmaradásáért. A MASZOVOL üzemvezetőjét szabotázs címén 10 évre elítélték 40 . A következő évben a MAORT per következett, majd a négy halálos áldozatot követelő pécsbányatelepi sújtólégrobbanás felelőseként, a bányakapitányságon dolgozó Rihmer László és Wietorisz Róbert bányaigazgatót és további két társukat, Lugosi Györgyöt és Mosonyi Sándort tartóztatták le, s koholt vádak alapján elítélték . 41 Ezekben a hónapokban, a leszámolásokban már a koalíciós uralom végét készítette elő az MKP. Péter Gábor a politikai rendőrség főnöke 1947 áprilisában a kommunista párt hatalmáról már magabiztosan nyilatkozhatott az akkori szovjet referensnek: „Magyarország politikai rendőrségének nyolcvan százaléka a kommunistákból áll. így tehát minden a mi kezünkben van....Alapfeladatunknak azt taríjuk, hogy? mindent előre megtudjunk, s tájékoztassuk erről vezetőinket. A beszervezésre többnyire annak köszönhetően kerül sor, hogy kompromittáló anyagok vannak a kezünkben...Minden minisztériumban, sőt az egyházi személyek között is megvannak az embereink... jS Szirtes Béla: Életút Vasas-Bánya 7. sz.-tól a DGT vezérigazgatói székéig. Nem szól már a klopacska....Vasasi bányászemlékek Pannónia Könyvek. Pécs. 2000. 30 p. 39 Faller 1997 410 p. A jó szándék hiábavalónak bizonyult. Mohi Rezső hatodrendü vádlottja volt a Varga Béla nevével fémjelzett pernek. Az ezzel kapcsolatban fellelt dokumentumokat a kötetünkben közöljük. 40 1 95 4-ben szabadult, csakúgy, mint a vele együtt elitélt Ruzsinszky István bányamérnök. 41 A per irataiból kötetünk dokumentumai között találnak néhány jellemző oldalt. A vádlottakat, akiket szabotázs tevékenységgel illetve Dr. Rihmer Lászlót emellett még fegyverrejtegetéssel is vádoltak, a súlyos fegyházbüntetés mellett Pécs városából és a bányavidékről is kitiltották. A legsúlyosabb büntetés 10 év volt, cím az elitélteket két és fél év után. 1953. június 11-én szabadlábra helyezték, teljes rehabilitációban részesültek és a bűnügyi nyilvántartásból is törölték őket.
