Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Katona Klára: „Legfőbb éték az ember”. Bányászügyek, bányászsorsok bírósági és ÁVH iratok tükrében

annak megfelelő fizetésben részesítették, mégis ellenségesen állt szemben a dolgozó nép államával, és ilyes irányú érzéseit sások előtt több alkalommal kifejezésre is nyilvánította. így több alkalommal haLl£a*ts a» imperialista rédi oboátok Uasug híreit a az ott hallott híreket közölte és megbeszélte barátaival is. Ennek során szóbaker ölt a rendszerváltozás lehetősége is, s ezzel kapcsolatban vádlott kijelentette hogy Ő is várja a rendszerváltozást*. Ezenkívül vádlott 1951-ben '•racionális munka el ártörvényei" c. a' ít 15 pontbáa álló feljegyzést készíteti, amelyekben gazdasági életünkről, a ter. Bélésről, az önkritikáról ée a dolgozók szellemi képességeiről az izgatás felkeltésére alkalmas gúnyos hangnemben nyilatkozott, Szt 5 példányban legépelte és baráti körében terjesztette. II. Ás államügyész az Írásbelivel egyezően tartotta fenn a vádat. III. ..... Esztó Zoltán a tárgyaláson ténybeli beismerésben volt ée bűnösségét is elismerte. Azzal védekezett, hogy a feljegyzése az üzemi visszásságok karikírozására irányult, de ezzel kapcsolatban beismerte, hogy tuloent a kritika-megengedett mértékén ás olyan hangnemben irt, amely nem épitő jellegű, hanem rombolé jellegű lehetett. Vádlott beismerését az iratoknál elfekvő tárgyi bizonyítékot képező » A racionális munka alaptörvényei" c. feljegyzés is megerősíti'. Ezért a bíróság ezek figyelembevételével állapította meg a tényállást. IV. Eaztó Zoltán tevékenysége a rendelkezőreszban irt a BHÖ.2.pont b. alpontjában foglalt folytat él agoean elkövetett izgatás bűntettét valósította mag, mert az imperialista rádióadások hazug híreinek terjesztése, 'továbbá a rendszerváltozássá való kijelentések megtétele és a kérdéses 15. pontból álló fél jegyzés terjesztése alkalmas lehetett arra, hogy azok révén másokban is a népi demokratikus államrend ellen irányuló gyűlöletet ébresszen fel. V. Vádlott magasabb beosztásban s az egyik legfontosabb munkaterületen működve, jó anyagi körülmények között élve kpvette el cselekményét. Ez a körülmény arra mutat, hogy vádlottban olyan fokú a népi demokráciával valc szembenállás és ellenséges érzelme, amely személyének társadalomra veszélyességét fokozottabbá teszi, b'gy&nceak veszélyesebb volt cselekménye is, mert ezeket a híreket és gúnyos tartalmú feljegyzéseket a bányászat körében dolgozó műszaki értelmiségiek között terjeezt»tts s ezekkel igyekezett azokban is elégedetlenséget s ellenszenvet szitni a dolgozó nép állama ellen. Emellett sulyoeitó körülményként értőkelts még a birőság & iblytat ólagosságot és vádlott legmagasabb iskolai végzetts-égét, amelynél folytán még fokozottabb mértékben tudatában kellett lennie .ehhak, hogy cselekménye mennyire veszélyes a társadalomra. Ezzel szemben viszont enyhítő körülménynek vette hüntstlsn előéletét, két eltartásra szoruló .családi állapotát és a tárgyaláson tanúsított megbánásra utaló be ismerését. Mindezek figyelembevételével a birúgág vádlottat a rendelkezőrészben irt büntetéssel sújtotta. Vádlottal szemben nem áll fenn.a kegyelem érvényesülését kizáró az I9531II tvr.ll.§_ában felsorolt okok egyike sem. Ennélfogva a bíróság a hiv tk