Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

WEHLI TÜNDE: Liturgikus emlékeink európai jelentősége (1000-1526)

maradéktalanul, a programot megvalósító bécsi könyvfestó a szent királyok karakterisztikus megjelenítéséhez kaphatott segítséget, Adalbertnek nem alakult ki magyarországi megjelenítési formája, ezért a mártírok pálmaágát viselő mitrás, pásztorbotot tartó püspök meghatározásában a szövegen belüli hely segít. Palóci kívánságára tűnhetett fel először magyar vonatkozású emléken a Napbaöltözött Asszony alakja (f. 4l9v.) is. A 15. század 60-70-es éveitől a magyarországi könyvfestészetben meghatározó szerep jut az itáliai, elsősorban firenzei reneszánsz könyvfestészetnek. Úgy tűnik, hogy ez az irányzat elsősorban Mátyás király és humanista köre világi tematikájú kódexeiben és ősnyomtatványaiban dominált. Amikor Mátyás király 1469-ben ferences missalét készíttet (Róma, Biblioteca Apostolica Vaticana, Cod. Rossiana 1167), a gótikus kánonképet elkészíteni tudó mesterhez fordul. A liturgikus kódexek díszítésében a firenzei reneszánsz a későbbiekben sem érvényesült. A gótika maradt uralkodó, illetve a vallási áhítatot jobban sugalló, középkorias szemléletnek inkább megfelelő, lombardiai reneszánsz mellett a korabeli flamand, cseh valamint délnémet könyvfestészet érvényesült.Példaként néhány emlék. A budai udvarhoz köthető, ún. Mátyás Gradualét (Bp. OSZK Cod. Lat. 424) flamand mesterének iniciáléi mellett egy lombardos (I, f. 7r.) is díszíti. Filipec János Pontificaléját (Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár 7864236-4) címlapja (f. 8r.) alapján Hoffmann Edith meghatározását követve a szakirodalom Kálmáncsehi Domonkos Breviáriumával és a Trapezuntiuscorvinával hozza összefüggésbe, és így 1481 körüli budai munkának tartja. Az iniciálék, főként azok mustrás-ornamentális háttere és akantuszos levéldísze, de figuratípusai is más, eddig nem pontosított, gótikus művészeten iskolázott mesterhez kapcsolódnak. Kánonképének szereplői alapján e kézirat rokona a püspök változatos, reneszánsz ornamentikájú, zágrábi Missaléja (Riznica zagrebaéke katedráié Ms 355) is. Kálmán csehi eddigi kódexeivel szemben a Francesco di Castello Ithallico festőnevet többször is megörökítő, ún. Kálmáncsehi Breviárium (Bp. OSZK, Cod. Lat. 446) a lombard művészet budai vonalának kulcsdarabja. Liturgikus kódexek egész sora társul hozzá (Perényi Ferenc Missaléja, Pálos Missale töredéke stb.). Topuszkói György két zágrábi Missaléját (Riznica zagrebaéke katedráié Ms. 170, 354) az újabb szakirodalom Hans Almanus 1496-ban készült művének tartja. A kemény, töredezett formákkal, sötét színekkel készült fi-