Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

HORLER MIKLÓS: Az esztergomi Bakócz-kápolna

Ez a művészi környezet kettős volt. Az egyik a késő gótikus Magyarország, ahová a 15. században behatolt az Itáliából érkező humanista kultúra és annak kifejezőjeként a reneszánsz művészet. Bakócz korát különösen építőművészeti szempontból ez a kettősség jellemezte, amelyben egyaránt jelen volt a késő gótikus építészet szerkezetépítő technikájának továbbélése, és az Itáliából érkező firenzei és lombard-velencei díszítőművészet motívumvilága. Érdekes megfigyelni, hogy az építészet terén a tiszta reneszánsz szerkezetek: a struktúra-ornamentum kettősségén alapuló szerkezetépítés, a félköríves árkád, a teknőboltozat s végül a kupola technikai megoldásainak átvétele sokkal nehezebben és későbben történik, mint az ornamentumoké. A reprezentatív tér lezárása, legyen az egyházi vagy világi, mindvégig a gótikus bordás boltozat marad, s a Bakócz-kápolnát megelőzően Magyarországon egyetlen templomot vagy kápolnát sem építettek reneszánsz stílusban. Nem építettek azonban utána sem, s Perényi Imre siklósi, Gergellaki Buzlay Mózes simontornyai, Lázó János gyulafehérvári kápolnája, amelyek közvetlenül az esztergomi kápolna után keletkeztek, mind későgótikus hálóboltozatos építmények. Amennyire a ma ismert maradványokból következtetni lehet, úgy látszik, hogy csak Mátyás halála után, Ulászló építkezéseihez érkeztek Itáliából olyan újabb mesterek, akik már a reneszánsz szerkezetépítésben is jártasak voltak. Ezzel egyidőben jelenik meg a magyarországi reneszánszban az az akantuszleveles, indadíszes motívumvilág, amely Pietro Lombardi velencei műhelyében alakult ki a Quattrocento utolsó évtizedeiben. Ez a díszítés a már Mátyás palotájához is például szolgáló urbinói Palazzo Ducale hatására, Ambrogio Barocci ottani munkáinak közvetítésével juthatott el Magyarországra. Azoknak a díszítőszobrászoknak egy része tehát, akik ezt a dekorációt faragták, már itt dolgozhatott a királyi udvarban amikor az esztergomi kápolna terve kialakult. Mindez azért lényeges, mert a hazai művészeti-építészeti környezet Bakócz számára egyrészt követendő vagy túlszárnyalandó hagyományokat, 'exemplumokat' jelentett, másrészt innét álltak rendelkezésére az építkezéshez szervezeti keretek, művészek, mesterek. A másik, távolabbi művészeti környezet, amely Bakóczra befolyást gyakorolhatott: a Cinqucento hajnalának Itáliája, az érett reneszánsz kora.