Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KUBINYI ANDRÁS: Szécsi Dénes esztergomi érsek

nem szűnt meg, még az év végén megkapta a bíborosi kalapot, ő lett az első egri bíboros. 1440 elején pedig esztergomi érseknek nevezték ki, így alig több, mint 30 évesen bíborosérsekként ő lett a magyar egyház feje. Ezt a tüneményesen gyors karriert rokoni kapcsolatainak, azaz a protekciónak köszönhette, de meg kell jegyezni, hogy ennél szerencsésebb választás nem következhetett volna be. Adva van ugyanis az ország egyik legelőkelőbb arisztokrata családjának sarja, aki befolyásos rokonsággal rendelkezik, ugyanakkor egy művelt, nemzetközi mércével is kiváló kánonjogász, mellesleg jó szónok. Az Albert király halála (1439) és Mátyás megválasztása (1458) közti zűrzavaros időszakban a magyar katolikus egyház irányítása így a legjobb kezekbe került. A történelmi köztudat ugyan másként értékelte szerepét. Az, hogy 1440ben egyaránt megkoronázta az utószülött V. Lászlót és a lengyel I. Ulászlót, valamint az, hogy a Garai-Cillei rokonsághoz tartozva nem támogatta feltétel nélkül Hunyadit, rossz sajtót biztosított számára az utókorban. Pedig testvéreitől eltérően ő maga nem fordult szembe a kormányzóval, és mindig a megegyezést szorgalmazta. Ami talán még nagyobb érdeme, hogy főpásztor! feladatának igyekezett maradéktalanul eleget tenni. Zsinatokat tartott, vizitátorokat küldött ki, foglalkozott a szerzetesrendek reformálásával, mindezt akkor, amikor az országban belháború dúlt. Mégis általában sikerrel működött: a nagytekintélyű prímás erős kézzel tartotta kezében a rábízott nyájat. Arra is volt ideje és az egyház megadóztatásával pénze, hogy újjáépítse az esztergomi székesegyházat, amelyet 1453. november 18-án szentelt fel hat püspök segédletével.

5 Amúgy is nagy építtető volt: a Vitéz János által befejezett esztergomi prímási palotában ő kezdte el az építkezést, de a Rómában vásárolt palotájában is építtetett (a mai Doria-Pamphili palota). Kánonjogászként igyekezett az esztergomi érsekség jogait megerősíttetni és kibővíteni. Ebben bíborosi tekintélye, jó római kapcsolatai is segítették. Elsősorban az érsek született pápai legátusi és prímási jogairól volt szó, de két pápával is megerősíttette az exempt, más egyházmegyében lévő egyházak felett az érsek lelki joghatóságát. Bíborosi méltósága és kánonjogi tudása is hozzájárult ahhoz, hogy igyekezett a Szentszék utasításait végrehajtani. Ennek lett a következménye a Mátyás király megválasztásánál játszott jelentős szerepe. Ebben az időben