Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

MAROSI ERNŐ: Még egyszer az esztergomi Porta Speciosáról

Jegyzetek 1. Ragnsa, Isa: Porta patet vitae sponsus vocat intro venite and the Inscription of the lx>st Portai of the Cathedral of Esztergom, Zeitschrift für Kunstgeschichte 43 (1980) 345. skk. 2. Clanssen, P.C.: Zentrum, Peripherie, Transperipherie. Überlegnngen zum Erfolg des gotischen Figurenportals an den Beispielen Chartres, Sangiiesa, Magdeburg, Bamberg und den Westportalen des Domes S. Lorenzo in Genua, Studien zur Geschichte der europáischen Skulptur im 12./13- Jahrhundert, herausgegeben von H. Beck und K. Hengevoss-Dürkop, Frankfurt am Main 1994, I, 665. skk. 3. Recenziójában (Marosi 1984-ról): Cahiers de Civilisation MédiévaleXIX (1986) 289. és: uő: Das Jahrhundert der grófién Kathedralen 1140-1260, Universum der Kunst 36, München 1990, 394. 4. Az esztergomi Porta Speciosa, Strigonium Antiquum IV. Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt, szerk. Hegedús A.- Bárdos I., Esztergom 2000, 155-163. 5. Marosi, Ernő: Die Anfánge der Gotik in Ungarn. Esztergom in der Kunst des 12.-13. Jahrhunderts, Budapest 1984, különösen: 59. skk, 78. skk. 6. Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541, kiállítási katalógus, szerk. Mikó Árpád, Takács Imre, Budapest 1994, IV-3. kat. sz., 234. skk. 7. Seeger, Ulrike: Zisterzienser und Gotikrezeption. Die Bautátigkeit des Babenbergers Leopold VI. in Lilienfeld und Klosterneuburg, München, Berlin 1994 - v.ö. recenziómat: Acta Históriáé Artium XI. (1998) 117. skk. 8. Vatasianu, Virgil: Architectura si sculptura romanica in Panonia Medievala, Bucuresti 1966, 40. sk. 9. Claussen, i.m. 1994, 666. 10. Claussen, i.m. 1994, 669. és 31. jegyzet, uo. 681. 11. Sauerlánder, Willibald: Zu den neu gefundenen Fragmenten von Notre-Dame in Paris, Kunstchronik 30 (1977) 297; Gnudi, Cesare, Le sculture di Notre-Dame recentemente riscoperte, Études d'art médiéval offertes á Ixniis Grodecki, Paris 1981, 189. sk. 12. Claussen, i.m. 1994, 670. 13. V.ö. Marosi, Ernő: Das Figurenportal in Ungarn vor und nach 1200, Studien zur Geschichte der europaischen Skulptur im 12./13. Jahrhundert, herausgegeben von H. Beck und K. Hengevoss-Dürkop, Frankfurt am Main 1994,1, 731. skk. 14. Tóth Sándor: A gyulafehérvári fejedelmi kapu jelentősége, Építés- Építészettudomány XV (1983) 396. skk. 15. E 12. század végi-13. század eleji historizáló tendencia elemzéséhez 1. még az időközben megjelent folytatást: A második kalocsai székesegyház néhány művészettörténeti kérdése, Kalocsa történetéből, szerk. Koszta László, Kalocsa 2000, 51. skk. 16. Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, ed. E. Szentpétery, I. Budapestini 1937, 317.