Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

MAROSI ERNŐ: Még egyszer az esztergomi Porta Speciosáról

MAROSI ERNŐ Még egyszer az esztergomi Porta Speciosáról Az esztergomi Szent Adalbert-székesegyház nyugati kapuzata alighanem a magyar művészettörténet egyik legtöbbet vitatott tárgya. Magamnak rövid időn belül másodszor nyílik alkalmam szólni róla. Referátumomat folytatásnak tekintem, s ezért bevezetésül az 1997-ben elmondott előadásom összefoglalóját idézem: "Az esztergomi nyugati kapuzat minden bizonnyal a székesegyház liturgiájának fontos eleme, egyik súlypontja volt. Ügy tűnik, hogy nem állt egymagában: a körmenetek bevonulási útvonalát ugyanennek a műhelynek más alkotásai (díszpadlók, érseki trónus) is díszítették. A liturgikus jelentőség adja az értelmét az újabban kettős (belső oldalán is, a Deeszisz-típusú Maiestas domini jelenetével díszített) portálként rekonstruálható nyugati kapuzatnak. - Különösen Isa Ragusa nyomán hangsúlyozandó az ábrázolási program bonyolult és keresett tematikai utalásrendszere mellett a templombejárat ikonológiája, mint a portál értelmezésére is kötelező alapréteg. A stiláris megfontolásokon (pl. protoreneszánsz diadalív-jelleg) kívül fontosaknak látszanak az ótestamentumi jeruzsálemi templomportálra való utalások, amelyeknek aktualitását a keresztes hadjáratok fokozzák. - A figuraportál a korai gótika jelensége és a francia kultúra hatókörzetéhez kapcsolódik. Elgondolása alapvetőnek látszik az esztergomi kapuzat számára, amely mind megjelenésében és stílusában, mind tematikájában sajátos, nem közvetlen átvétel, hanem önállóan szerkesztett utánzat. Ujabban Péter Cornelius Claussen a "transzperiféria" jelenségeiként tárgyalta a francia gótika hatásának hasonló eseteit. Ide illik az - általa nem említett esztergomi eset is. Az általa sokoldalú elemzéssel tárgyalt genovai portálok hasonló helyzetét érintik Willibald Sauerlánder ismételt figyelmeztetései arra, hogy az esztergomi korai gótika helyzete sokban emlékeztet a parmai Battisteróra és körére. Mindez magától értetődően tételezi fel az esztergomi Porta speciosának egységes struktúraként való elemzését."