Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KŐSZEGHY PÉTER: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás

glosszáknak a nyelve is. Különösen figyelemre méltó e szempontból a Gyöngyösi szótártöredék (1560), a Kolozsvári glosszák (1550, 1577), a Budapesti glosszák (1456) és a Murmellius-féle (1535., Krakkó) szótár.

36 Csak két adatot emelnék ki, egy XV. századit és egy közvetlenül Balassi fellépését megelőzőt. A Budapesti glosszákban olvashatjuk: "amor unice, nate dilectissime - én eggetlen ég zerelmem."

37 A nem szó szerinti fordítás egy már kialakult frazeológiakészlet mellett bizonyít, "az én egyetlenegy szerelmem" fordulat pedig Balassinál szó szerint előjön.

38 Megítélésem szerint a fordulatot inkább a költői, mintsem a köznapi nyelv részének tarthatjuk, s valószínűsíthetően a szerelmes, udvarló vers eszközének. Az 1560-ra datált Gyöngyösi szótártöredékből való következő idézetünk. Ebből a szótármaradványból csak az A-tól C-ig terjedő rész őrződött meg, ahol is ABC rendben követik egymást a latin címszavak, ezeket latin, majd magyar értelmezés követi.

39 Az afficio értelmezése:,,tormentare: informare cupere: megh kenoszlak: vei: megh tanytlak: gyeötórlek: kywankoszon szerelőmre: vnde versűs."

40 Egy Balassi típusú udvarló költészet ismerete, megléte nélkül nehezen képzelhető el, hogy a "kínoz", "tanít", "gyötör", "szerelemre kívánkozik" fogalomsort alkothasson, e szavak egy szótárban egymás mellé kerülhessenek. Továbbá a végén odavetett latin megjegyzés - unde versus - jelen esetben aligha értelmezhető másként: „ahogyan a versben is van".

41 Különben is: ha Balassit tartanánk a nő-kultusz jegyében fogant költészet - és az ettől elválaszthatatlan költői nyelv - megteremtőjének, olyan mérhetetlen hatást kellene neki tulajdonítanunk (holott tudjuk, hogy versei nem jelentek meg nyomtatásban, s csak egy meglehetősen szűk körben terjedtek), a magyar társadalmat olyannyira fogékonynak kellene elképzelnünk az újra, ami merőben valószínűtlen. Ha Balassi volt az első magyar trubadúr,

42 meglehetősen nehéz néhány Balassi korabeli és főleg számtalan Balassi utáni adatot értelmeznünk.

43 Gondolok itt például Csáktornyai Mátyás Gróbián című munkájára (Kolozsvár, é.n. 1592?

44

). E sajátosan oktató versek, "melyekben az jó tisztességes erkölcsnek regulái vissza való értelemmel vannak megíratván",

45 arról tanúskodnak, hogy szerzőjük igenigen jól ismerte a Balassi típusú udvarló lírát, ugyanakkor elég valószínűtlen, hogy Balassi verseit valaha olvasta volna. A 121-123. strófában arról