Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

Paskai László: Bevezető

nak írója szerint, amikor a pápa meghallotta István térítő és országszervező munkáját, ezt mondta: "Én apostoli vagyok, ő viszont méltán Krisztus apostola, ha Krisztus általa annyi népet térített meg". Feltételezhetően a pápa István működéséről már előzőleg is kedvező információkat kaphatott, elsősorban III. Ottó császártól és Adalberttől. A pápa teljesítette a kérést és elküldte a koronát Asztrik apáton keresztül. A korona a királyi méltóságnak, a jog és a hatalom gyakorlásának, sőt a keresztény állam szuverenitásának és politikai függetlenségének az elismerése volt a pápa részéről. Feltételezhető, hogy a királykoronázás az 1000. év karácsonyán történt, mert a koronázás egyházi szertartásának a napja a kialakult szokás szerint karácsonykor volt. A koronázás Istvánnak nemzetközi tekintélyt adott, amely nemcsak országszervező munkáját segítette, hanem a nemzetközi kapcsolatait is erősítette. Magyarország bekapcsolódása Nyugat-Európa életébe magával hozta a Nyugat-Európában kialakult műveltség befolyását. Az ország művelődését szolgálta a kolostori és a káptalani iskolák megszervezése. Ezek biztosították a nyugati keresztény műveltség meghonosodását. Az ország első művelődési központja a pannonhalmi bencés kolostor volt, amelyet még apja alapított 996-ban. (A kolostor alapításának ezredik évfordulóját 1996. szeptember 6án a Szentatyával együtt ünnepelte a pannonhalmi kolostor.) A koronázás időpontjának sajátos jelentése is volt. Az ezredfordulón sokakat elfogott a világ végének várása, amely sokakban a belső energiáknak a csökkenését eredményezte. István viszont az ezredik évben fordult a pápához a királyi cím elnyeréséért. Nem fogta el a világvég alaptalan varasának az alkotóerőt bénító láza. A Gondviselésbe vetett feltétlen bizalmával és új tekintélyének elnyerésével fokozta országa megszervezését, és népe megtérítését, mert hitte, hogy ennek a népnek és országnak jövője van. Ismerős, hogy Rómában zarándokházat és templomot építtetett Szent Péter sírja közelében. A római zarándokháznak a szálláshely biztosítása mellett más jelentősége is volt. Abban a korban az európai nemzetek igyekeztek római jelenlétüket biztosítani. Ezek a hospitiumok pótolták az akkor még hiányzó állandó diplomáciai képviseletet. Ezért Szent István római alapítása a kereszténység középpontjában kifejezésre juttatta Magyarország egyenjogúságát a többi keresztény néppel. Szent István megkoronázása a keresztény magyar államiságot jelentette.