Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KOSZTA LÁSZLÓ: Esztergom és Kalocsa kapcsolata a 11-12. században

tikában sem az esztergomi, sem a kalocsai érsek politikai befolyást tekintve nem emelkedett ki a püspökök közül. Inkább egy-egy tekintélyesebb főpap meghatározó szerepére utalnak a híradások a 11. században. Gondolok itt Szt. István uralkodása alatt Astrik-Anasztázra, István halála után Gellértre, I. András alatt Leodvin bihari püspökre vagy Salamon és a hercegek viszálya alatt Mór pécsi és Dezső kalocsai főpapokra. Az érsekek, elsősorban az esztergomi érsek kiemelkedése a 11 - 12. század fordulóján figyelhető meg. Ali. században a magyar egyház tényleges vezetője a király, aki elnököl a zsinatokon, és számos egyházi rendelkezés kezdeményezője. A század for­dulón a királyi hatalom és az egyházi irányításban bekövetkező első kicsiny módosulást követően megkezdődik az érsekek kormányzati szerepének és politikai befolyásának megnövekedése. A kalocsai főpap hatalmát tekintve problémát jelent: annak ellenére, hogy Kalocsa a 11. század közepétől bizonyosan érsekség, főpapját a 12. század első felében ránk maradt királyi oklevelekben gyakran püspöknek titulálják. Mivel ez a rangtévesztés többször megismétlődött rövid időn belül, bizton állíthatjuk nem véletlen elírással van dolgunk. Esztergom vezetőjének rangját viszont soha sem tévesztették el. Az oklevelek fogalmazóinak vala­milyen okból Kalocsa nem tűnt talán érsekségnek, valami lényeges momen­tumban különbözhetett Esztergomtól. A két különálló esztergomi és kalo­csai érseki provincia létéről, a tartományokhoz tartozó suffraganeus püspökökről meglepően későn, a magyar egyházszervezet kialakulása után közel két évszázaddal van csak tudomásunk. A III. Béla korából származó ún. jövedelem összeírás említi először a két tartományt, felsorolva az alájuk rendelt püspökségeket. Esztergom a főegyházmegyével együtt a 12. század végén hét dioecesisből állt, míg Kalocsa csak ötből. Ali. századra és a 12. század első felére vonatkozó adataink alapján nem lehet kimutatni a két provincia létezését, sőt - véleményem szerint - éppen az ellenkezőjét bizonyítják forrásaink. A magyar egyházkormányzat egységesnek tűnik, élén Esztergommal. Például Dezső kalocsai érsek karácsonykor misét celebrált a szekszárdi bencés monostorban az 1074-1076 közötti években. A szekszárdi királyi bencés apátság az esztergomi provinciához tartozó pécsi püspökségben fek­szik. Természetesen ez a tény még önmagában nem zárja ki a két különálló provincia létezését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom