Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

TÖRÖK JÓZSEF: Az esztergomi rítus és Szent Gellért tisztelete

A velencei származású Szent Gellértről szintén a Szent Margit Sacramentarium tartalmazza az első liturgikus szövegemlékeket, három könyörgést. A Gellért-legendák kapcsán fölmerülő kérdéseket

6 itt nem lehet részletekbe menően tárgyalni, ám a liturgikus imádságoknak vagy ezekkel, vagy az elveszett őslegendával fennálló kapcsolata kimutatható. Érdemes röviden kitérni a collecta-könyörgés szép indítására. Szent Gellértet hazánk protomártírjának tartották, kislegendá)2, is erről tanúskodik. Amint az egyetemes egyház protomártírját, Istvánt, úgy Gellértet is megkövezték, s Gellért utolsó szavai: "Uram, Jézus Krisztus, ne ródd fel nekik bűnül, mert nem tudják, mit tesznek",

7 részben Szent István protomártírtól,

8 részben magától Krisztustól

9 kölcsönzöttek. A Sacramentarium Gregorianumnak Aniane-i Szent Benedek által szerkesztett Supplementumában a püspöki áldások között Szent István első vértanú ünnepére ezt olvassuk: "Isten, aki boldog Istvánt, az első vértanút a hit megvallásával és a vértanúság küzdelmével koronázta meg, védelmezze a ti elméteket..."

10 Látszólag nagy a különbség Gellért collecta-könyörgéséhez viszonyítva, amely így kezdődik: "Isten, aki Gellért főpapot a vértanúság küzdelmében a halhatatlanság stólájával megkoronáztad..." (vagyis a halhatatlanság ruhájába öltöztetted) — a vértanúk megkoronázása különben is közhelyszámba megy. Mégis, a "vértanúság küzdelme" (agone martyrü) szókapcsolat nem annyira gyakori, hogy ezt a közelítési lehetőséget az István és Gellért protomártírok tiszteletére imádkozott szövegek esetében figyelmen kívül lehetne hagyni. Megragadó kijelentés: "a halhatatlanság stólájával megkoronáztad". A liturgikus szókincsbe az örök boldogság jeleként a Vulgataból került át a "dicsőség stólája" (stóla gloriae), "örvendezés stólája" (stóla iucunditatis) fordulat.

11 A "halhatatlanság stólája" a pap által mise előtt, öltözködés közben mondandó imádságok egyikében fordul elő, a stóla felvételekor a nyugati egyházak liturgikus előírása szerint; bár tegyük hozzá, a hazai földön, benedeki regulát követő szerzetes által másolt Pray-kódex Sacramentarium^. ebben a könyörgésben az "igazság stólája" (stóla iustitiae) kifejezést használja.

12 Szent Adalbert térítő püspök Gellért kultuszának kialakításában szolgálhatott-e mintául a liturgikus dokumentumok szerint? A nyomtatott zágrábi Missaléhan (1511) Szent Adalbert tiszteletére szóló mise collecta-könyörgése a most elemzett oráció, csupán Gellért neve helyett Adalberté szerepel. Szent