Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

BARÓTI ISTVÁN: Liszt Ferenc: Missa Solennis (Esztergomi Mise)

ről hálaadatosan nevelni és Eminenciád legszebb ünnepének népszerűségét lehetőleg nagyobbítani." Végül elérkezett az a várva várt idő, mikor a mű előadatását sikerült szinte kicsikarni a prímásból: az lenne a botrány, ha nem Liszt miséjét adnák elő. Több hivatkozás Eminenciája magas méltóságára, melyet az csorbítaná a kultúrvilág előtt, ha nem Liszt zenéjének kísérete mellett szentelné saját és az ország főtemplomát. Lehetett előkészíteni a zenemű előadását és a próbákat. Liszt fölutazott Esztergomba, kipróbálta az orgonát, s szemügyre vette a zenészek elhelyezésére szolgáló kórust a bazilikában, augusztus 10-én. A próbákat a Nemzeti Múzeum dísztermében tartották. A főpróba bevételét az épülő Szent István bazilika építésére ajánlották föl. Nagy volt az érdeklődés, mindenki óhajtá hallani e nagyszerű szerzeményt. A mise szépségei meleget, ... bút-bajt feledtettek velünk. A Credo-rész a legnagyobb hatású volt ... egész új modorú egyházi zene-szerzemény. Operai tagjaink Ellingerné, Jekelfalusi, Kőszeghi, stb. közreműködésével s a jeles zenekarral Liszt is meg volt elégedve. Azon két alapvető vádat, hogy ti. e mise nagyon világias szellemű s hogy igen sokáig tart e tegnapi próba, az egész közönség előtt megsemmisíti. Ezeket írta a Hölgyfutár augusztus 27-i számában. Szeptember 2-án pedig így számol be a zenemű elhangzásáról: "Liszt miséje, e genidlis szerzemény pedig a fényes ünnepélynek egyik legnagyobb értékét képezte. A kart maga a kitűnő zenész vezénylé. A műnek és művésznek végül igazságot szolgáltattak." Erkel Ferenc a Nemzeti Színház igazgatója, kinek együttesét Liszt vezényelte, tolmácsként segített a próbákon. Mosonyi Mihály nagybőgőn játszott a zenekarban. Külföldről Fr. Doppler fuvolán, Grosse pedig posaunistaként működött közre az előadáson. A szentelési szertartáson a gregorián énekeket esztergomi, pesti és pazmaneumi klerikusok énekelték. Az ünnepi beszédet Farkas Imre székesfehérvári püspök mondta. Liszt kijelölt szállása a Víziváros Uri utcai plébániáján volt. A Liszt-mise előadásakor kézzel másolt szólamkottákból játszottak a zenészek. A partitúrát 1859-ben jelentette meg a bécsi állami nyomda államköltségen.