Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

BARÓTI ISTVÁN: Liszt Ferenc: Missa Solennis (Esztergomi Mise)

BARÓTI ISTVÁN Liszt Ferenc: Missa Solennis (Esztergomi Mise) előadásának körülményei a dokumentumok és a zenemű partitúrája alapján 1850-ben lesz Scitovszky János esztergomi érsekké és hercegprímássá. Még korábban, a pécsi székesegyház renoválási munkái idején találkozva Liszt Ferenccel, felkérte őt ünnepi mise komponálására a székesegyház újjászentelési ünnepségére. Megismételte e kérését Liszt felé most már mint hercegprímás az esztergomi bazilika építésének haladtával, a felszentelési ünnepre. Liszt e kérésnek boldogan tett eleget. Boldogan írja Wagnernek, hogy rövid idő alatt be is fejezte a partitúrát, továbbá a komponálás lelkileg sokat jelentett számára, úgy tesz említést róla, hogy többet imádkozott a mű szerzése közben, mint komponált. Lelkesítette a gondolat, hogy új egyházi zenét írhat, új élet lesz a romokon, s a zenetörténetben eddig nem ismert hangot hallathat művével. Olyan programzene ez, amelyben a programnak nincs más célja, mint felhívni a figyelmet azokra a szellemi mozzanatokra, képzetek, hangulatok, karakterek sorozatára, melyek a szerzőt művének megalkotására ösztönözték. A mise esetében a liturgia szövegei a tételekben megfogalmazott dogmatikai tételek. Az elkészült alkotás útjára indul, mely út rövidesen rögössé válik. Erről tanúskodnak a levélváltások Liszt, a prímás, az intrikussá váló Festetics és a szerzőt és művét helyén értékelni képes Augusz között. 1856 márciusában kelt jegyzőkönyvben, mely a mű előadatásának mikéntjét szedi négy pontba, az ötödikben pedig Seiler karnagy és Festetics megbízatik, a mű méltó bemutatásához minden eszközről gondoskodjanak. öeminenciája aggodalmait fejezte ki, hogy a szentelés szertartása hosszú lesz, a zenemű még fárasztóbbá tenné a szertartást. Liszt Ferenc úr öeminenciájának tudtára adta, hogy zeneművének előadására öeminenciája rendelkezése szerint bármikor kész. Ez az a kulcsmondat, melyben tettenérni látszik az intrika indítása Festeticstől, hiszen ő megbízást kapott intézkedésre, de Liszt is vállalta, hogy a prímás rendelkezése szerint tesz. öeminenciája azonban később befolyá-