Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

DÁVID GÉZA: Esztergom szerepe és sorsa a török korban

tulajdonosok között magas, mintegy 70-75 %-os volt a katonai elemek aránya, akiknél a családnagyságot nem tudjuk meghatározni, ezért - a néhány harcos őstől leszármazó, lassan kiterebélyesedő família dacára - elég kockázatos vállalkozás az összlakosság megbecsülése. Ennek másik oka az, hogy fennáll a veszély: ugyanazt a személyt kétszer is figyelembe vesszük; egyszer a zsoldosok, egyszer a házbirtokosok között. Mindazonáltal a 16. század második felében legalább 3000, legföljebb 5000 telepese lehetett a városnak, beleértve a rác martalócokat is. A mintegy 80 felsorolt üzlet pedig elég élénk helybeni árus tevékenységre enged következtetni. (A fentebb tárgyalt átkelési összeg relatív nagysága is ennek függvénye.) Esztergom szerepéhez és fontosságához természetesen hozzátartozik a Duna túlsó partján fekvő, fentebb már futólag említett, katonai potenciálját tekintve kisebb erőt képviselő, de stratégiailag igen jelentékeny erősség, Párkány - Dzsigerdelen is. Magyar megfigyelők szerint építése 1546-ban kezdődött és 1-2 év alatt befejeződött.

31 Török forrásban először szintén 1546-ban találkozunk nevével, a már többször citált szandzsákösszeírásban, midőn a bég jövedelmei között az alábbi rövid bejegyzés olvasható: "Dzsigerdelen városának büntetéspénze: 100 akcse".

32 1570-ben, az ekkor már erődnek nevezett helyről még mindig csak minimális összeg, 150 akcse volt várható. Ugyanebben a defterben Kakát is felbukkan mint Esztergom várával szembeni puszta.

33 Később viszont - amint arra már Haiczl Kálmán is utalt - néhány keresztényt is odacsalogattak, akik ugyan, pl. az 1622. évi urbárium szerint, magyar részre nem adóztak.

34 Visszatérve Esztergomra: bizonyos adatok arra vallanak, hogy lassanként ide is visszaszivárogtak a magyarok. Ezt megkönnyítette az a 10 év, amíg Habsburg kézen volt a város. Amikor pedig újra birtokukba került, a törökök nem űzték el ismét őket. így nem csoda, hogy Adam Wenner szerint 1616-ban magyarok, törökök és kis számban zsidók lakták a várost.

35 (Itt visszautalok arra, hogy a vár, a Tamás-hegyi erőd, valamint Párkány rendbehozatalát és megerősítését ez a megfigyelő is előadja.) S most nagy ugrással, minthogy a közbülső évtizedekről nemigen tudnék újat mondani, a visszafoglalás korára térek. Az 1683-as hadjárat során több, egymást jól kiegészítő deftert vezettek, valószínűleg a szultán belgrádi táborában.

36 Ezek egyike egy ún. ahkam-i maliye defteri, melybe pénzügyigazgatási iratok kivonatait másolták, s melyek szerencsénkre a kiküldött