Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

DÁVID GÉZA: Esztergom szerepe és sorsa a török korban

Másképp kifejezve: ebben az időszakban a törökök bebizonyították, hogy van érzékük a stratégiai és pszichológiai kérdések iránt. Joggal vélték, hogy sokan azt gondolják majd: ha ezek a fő helyek elvesztek, minden elveszett.

11 Esztergom persze nem csupán megelőző vallási fontosságának köszönhette a megkülönböztetett oszmán érdeklődést. Mint a legészaknyugatibb, Bécshez legközelebb eső pont, óriási jelentőséggel bírt. Itt találkozott egymással a két világ, itt léptek oszmán földre a Habsburg-magyar diplomaták (fogadásuk meghatározott ceremónia szerint zajlott).

12 Bizonyára ez az előretolt állás jelleg is belejátszott abba, hogy eltűntek a magyarok a városból. S ez volt az oka annak is, hogy az ide vezényelt katonaság létszáma kezdetben megközelítette a budaiét, s bár később mintegy harmadára fogyatkozott, mindig a nagyobbak között maradt.

13 E rendkívüli pozíció miatt - amint azt korábban többen megállapították, így Némethy Lajos is

14 - az Esztergomba kinevezett szandzsákbégek teendői sokkal bokrosabbak voltak, mint a belső területeken működő társaiké. Emiatt itt - legalábbis elvben - nagy tapasztalatú, katonai és diplomáciai kérdésekben egyaránt járatos személyekkel képviseltette magát a szultán. Természetesen ezt minden egyes érintettről nem tudjuk bizonyítani, de többükről - családi hátterük, illetve a hódoltságon belüli korábbi funkcióik ismeretében - nyugodtan állíthatjuk; legnyilvánvalóbban Haszán bég kapcsán, aki Zál Mahmúd pasa dicstelen távozása után rövid ideig a budai kormányzói tennivalókat is ellátta 1564-ben.

15 A szandzsákbégi feladatkört betöltők névsorát Némethy Lajos más közigazgatási egységekhez képest sokkal teljesebben állította össze,

16 de a török levéltári anyag segítségével e lista is komoly mértékben pontosítható és bővíthető. (Most azonban nem célunk ennek megvalósítása.) Egyfelől sok bég kinevezésének dátumát napra meg tudjuk mondani, az előző szolgálati hely egyidejű hozzáfűzésével.

17 Másfelől az érintettek bevételeiről több metszetben is részletes képet kapunk, míg máskor annak végösszegéről értesülünk. E summák ismeretében kijelenthetjük, hogy - a várakozással ellentétben - Esztergom nem tartozott a legjobban fizetett posztok közé, ami egyes esetekben, pl. Szigetvárnál 600.000 akcse körül mozgott,

18 alkalmanként pedig kifejezetten alacsony, majdnem a kezdő alkormányzónak járó bért kapta az ide érkező vezető. így például az 1551. november 12-én Koppányból Esztergomba került Derjá bégnek csak 221.182 akcse dukált,