Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KŐSZEGHY PÉTER: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás

A három legrégibb magyar csízió: a Nagyenyedi-kódexé (XV. sz. vége?), a Peer-kódexbeli (XVI. sz. eleje) és a Székely István kalendáriumában (RMNy 63., Krakkó, 1540-1550) lévő. Bizonyos, hogy e szövegek közvetlenül nem függnek össze, nem egymásról készült másolatok, ám bonyolult áttételeken keresztül egy közös ősre mennek vissza. Legközelebb a Nagyenyedi- és a Peer-kódex csíziója van egymáshoz. Korrekt eljárásnak tartom, ha az utóbbiak szövegét - úgy, ahogy ránk maradtak, egyelőre mellőzve az esetlegesen jogosult emendálási javaslatokat

52- egymás mellé állítva azt vizsgáljuk: van-e olyan hely, ahol a két szöveg szembeszökően eltér egymástól. Ha csak egy ilyen van, ha a szöveg összes többi részlete nem mutat hasonlóan szignifikáns eltérést, továbbá ha ez az egyetlen hely pont a vizsgált két sor, nos, akkor úgy vélem, igen erős érv szól tételem mellett. Megjegyzések: 1. Az ilyen célú összevetésekhez nem tartom szükségesnek a betűhű közlést. 2. A szövegeket Szilády kiadásai alapján (RMKT 16/ I. és II.) közlöm, néhány olvasati hibát javítva. 3. Hangtani, valamint szempontunkból most lényegtelen egyéb eltérésekre (Janus = János = Iván stb.) nem voltam tekintettel. 4. A központozást - amely nyilván egyben értelmezés is elhagytam. 5. Először következnek a Nagyenyedi-, azután a Peer-kódex csíziójának sorai: Küs karácsontói kereszt víz Küs karácsontói kereszt víz Lőtt Pál remete mint nagy dísz Lőtt Pál remete mint nagy dísz Antaltól Fáb Annos kézben Ant Priska Fában Vincénél Pál fordola fénességben Pál fordol fénességre Már Bálás Ág Dorotyánál Bri Már Blazus Ág Dór Februs Ab Kolosként jár Bálint várnál Kolosként Jár Bálint Juli Nyílon nyere Péter Mátyás Nyílon veté Péter Mátyást Apostollá tevé Keffás