Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)
KŐSZEGHY PÉTER: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás
tartalmazó kézdiszentlelki iskolai rendtartás, 11 sőt (Homonnay Bálint írja naplójában 12 ) némely tanulatlan emberek, a hajdúk, a szent zsoltárszöveget is virágéneknek minősítették. A szövegek csekély számán túl a virágének fogalom tisztázatlansága is hozzájárult ahhoz, hogy Balassi Bálint költészetének kialakulásáról két, nehezen összeegyeztethető nézet került forgalomba. Az egyik Balassiban a magyar nyelvű költészet olyan nagy újítóját látja, aki, ha talán nem is társak nélkül, egy minőségileg teljesen új költészetet teremtett. 13 A másik vélemény sem tagadja Balassi számos költészettörténeti jelentőségű újítását, de erőteljesen hangsúlyozza a magyar nyelvű irodalmi hagyományt, és Balassit egy korábbi, egy belső magyar fejlődés betetőzőjének is tekinti. 14 Sem Balassi előttről, sem Balassi korából nem valószínű, hogy szerelmes versek tömege kerülne elő. Ennek nemcsak a források természetes pusztulása az oka, hanem az is, hogy ezen típusú költészet sokáig elsődlegesen - nem kizárólag! - az oralitásban élt, továbbá, még ha le is írták ezeket a konkrét udvarlási célt szolgáló szövegeket, a legtöbbjét a címzett bizonnyal megsemmisítette. Jellemző, hogy Telegdi Kata ángyához írt verses levelének amely mai szemmel erkölcstelennek igazán nem mondható - a végén ez áll: "Kegyelmed az levelet senki kézibe ne adja". Telegdi Pál menyasszonyát, Várday Katát bíztatja, hogy írjon már neki, hiszen "ha az szemírmetessíget veted élőmben, az igen kevés mentség, mert mi köztünk immár meg kell annak aludni", és siet megnyugtatni a félénk arát: "írj nekem, bizony senkinek nem mutatom, senki nem is látja egyéb nálamnál". 15 Kendi Anna históriája pedig, akit férje, Török János - holott három gyermekük is volt egy elcsípett szerelmes levélért kivégeztet, 16 kellően indokolja a szerelmes levelek-szerelmes versek (a két fogalom e korban nemegyszer egybeesett 17 ) íróinak és címzettjeinek óvatoskodását. Mégis maradt néhány nyom, néhány közvetett adat, amely arra vall, hogy már Balassi előtt is ismert volt Magyarországon a trubadúrlíra, az udvarló vers, a nőkultusz jegyében fogant költészet. 18 Az első magyar nyelvű vers, mint köztudott, az Ómagyar Mária Siralom. Kiemelkedően szép alkotás: a XVI-XVII. századi magyar irodalomban, amikor is a magyar vallásos vers tömegtermelésének időszaka elkövetkezik, nemigen találunk hozzá hasonlítható líraiságú költeményt. Nem így a XVXVI. századi kódexirodalomban: holott csak igen kevés vers maradt ránk,
