Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

FARBAKY PÉTER: Szatmári György érsek (1521-24) esztergomi mecénássága

23 Vukov Konstantin: Egy lépcső" kórtörténete. Pavilon 6. szám. (1991). 8-13. és Farbaky Péter: A budai középkori királyi palota díszudvara. AH XVI. (1988). 143-171. Vonatkozó hely: 156. 24 Vukov i.m. 12-13. Vukov közli a lépcső 1938-1988 közti állapotának rajzát is: 13/11.ábra. 25 OMvH Fotótár. Közölte: Vukov i.m. 12/9.kép. 26 Jelenleg a Vármúzeum ún. "reneszánsz kőtár" barakkjában őrzik: EVM 69.4.1. leltári számon. Fotója: OMvH 79.873 neg.sz. (1968-as fotó), valamint ld. Koppány Tibor rajzát is. Az elem összmagassága: 88,8 cm. 27 A kaszárnya épület pincekőtárában négy budai márga anyagú fél orsóelemet találtunk, talpátmérőjük: 15 cm, a talplemez magassága: 4,5 cm, a középső gyűrű legnagyobb átmérője 12 cm, magassága: 4 cm. 28 Farbaky 23. jegyzetben i.m. 153-157. 29 Vukov 23. jegyzetben i.m. 8. 30 Ezen a helyen is hálásan köszönöm Koppány Tibornak, hogy az esztergomi reneszánsz anyag általa készített felméréseinek és rekonstrukcióinak másolatait rendelkezésemre bocsátotta. 31 Itt szeretném megköszönni Horváth Istvánnak, az esztergomi Balassi Bálint múzeum igazgatójának támogatását az esztergomi leletekkel kapcsolatos munkámban, Klinger Lászlónak a kőanyag felmérésében nyújtott segítségét, valamint Horváth Bélának, az esztergomi Vármúzeum igazgatójának a kőraktárakban való kutatás engedélyezését. 32 Esztergom, Vármúzeum, "reneszánsz kőtár"-barakk, 22. jelzetű töredék. A faragvány valószínűleg a LuxVárnai-anyaghoz tartozhat: Horváth István szíves közlése. 33 Ezt ugyanabban a kőtárban Koppány Tibor fedezte fel 1998. november 5.-i közös bejárásunkkor. 34 Koppány Tibor, az esztergomi reneszánsz építészeti anyag legjobb ismerője loggia-archivolt-darabra és oszloplábazat-töredékre is emlékszik. 35 Felmérte: Vukov Konstantin, 1987. február 25-én. A falat nemrég lebontották, azóta a töredékek a kaszárnyapince-kőtárban vannak. 36 Pannónia Regia kat. VII.37/a. és b. tételek, Horváth István közlése. 37 Balogh Jolán: A magyar reneszánsz építészet. Bp., 1953. 23. és 19.kép., valamint Balogh 1955. 167.kép. 38 Míg Balogh Jolán szerint ez kapuzat fríze lehetett, Horler Miklós és Koppány Tibor szerint inkább kandallóhoz tartozhatott. Horler Miklós: A simontornyai vár. Kandidátusi disszertáció. Kézirat, 1980. 178-179. A frízt Koppány Tibor mérte fel. 39 A követ a nyugati zwinger pincéjének utolsó helyiségében találta Nagy Emese. (Szíves szóbeli közlése.) 40 E töredékek nemrég kerültek a BTM raktárából az esztergomi Balassa Bálint Múzeum régészeti raktárába. Ásatásának feldolgozása: Nagy Emese: Az esztergomi királyi palota története (Régészeti kutatások 1934-1969). Bp., 1986. [Kandidátusi értekezés, kézirat] Egyik példánya jelenleg kiadásra várva az OMvH tudományos osztályán található. Itt is szeretném Nagy Emesének megköszönni, hogy disszertációjába betekinthettem. Ugyancsak 6 írta le a palotát, in: Horváth István - H. Kelemen Márta - Torma István: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a dorogi járás. Bp., 1979. 95-101: Királyi, majd érseki palota. Ebben így ír [99.]: "Szathmáry