Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)
HORLER MIKLÓS: Az esztergomi Bakócz-kápolna
Szent Adalbert bazilikához kapcsolódó, a kor legmagasabb színvonalú reneszánsz stílusában fogant sírkápolnát építtet, egyrészt egyházi és világi méltóságát, másrészt gazdagságát és kifinomult humanista kultúráját volt hivatott kifejezni ország-világ előtt. A példát elsősorban Mátyás budai palotájának reneszánsz építkezései adták, s az itt felnőtt érsek tudta, mivel tartozik rangjának, környezetének méltó kialakítása terén. Az 1500-ban bíborossá lett prímás azután a nemzetközi politika kulcsfontosságú embere lett, és egyházi pályafutásán ezzel megnyílt az út a legfelsőbb lépcsőfok, a pápaság felé. Az 1503-ban trónra lépett nagy egyházfejedelem, II. Gyula pápa Bakócz példaképévé vált, akinek egyben utódlására is reménykedett, így nyilván figyelemmel kísérte lépéseit és építkezéseit. Charles de Tolnay Michelangelo-monográfiájában részletesen leírja II. Gyula síremlékének bonyolult történetét, amelyből megtudjuk, hogy Michelangelo eredetileg a San Pietro Vecchio szentélyében kívánta elhelyezni szabadon álló síremlékét, de Giuliano da Sangallo ezt nem tartotta megfelelőnek és azt indítványozta, hogy építsenek a mauzóleum számára a bazilika mellé egy kápolnát, mert ettől tökéletesebb lenne a mű. Erre a megoldásra számos centrális alaprajzú terv készült, amelyek közül némelyeket kapcsolatba hoztak az új San Pietro épületének terveivel. Tolnay szerint fel kell tételeznünk, hogy a Sangallo által javasolt és a régi székesegyház mellé építendő kápolna centrális alaprajzú, kupolával fedett épületre vonatkozott. A síremlék hagyományban ennek jelképes értelme volt, úgy tekintették, mint a túlvilág jelképét. Nehéz volna pusztán véletlennek tekinteni, hogy amikor Bakócz saját sírhelyének építéséről döntött, ugyanazt a megoldást választotta, mint amelyet Giuliano da Sangallo ajánlott II. Gyula pápa síremléke számára, tehát az ősi bazilika mellé egy önálló sírkápolna emelését. A gondolat analógiája még akkor is elgondolkoztató, ha II. Gyula síremléke végül is nem így valósult meg, és helyette az ősi San Pietro bazilika helyére, Szent Péter sírja fölé épült az új, hatalmas méretű, centrális, kupolás Szent Péter templom, melyet ugyanabban az évben, 1506-ban kezdtek meg építeni, mint Bakócz sírkápolnáját Esztergomban. Bakócznak mint építtető mecénásnak szerepe és elképzelései természetesen elválaszthatatlanok attól a művészi környezettől, amely őt körülvette, hatással lehetett rá és amelyből a mű megvalósításának mestereit kiválaszthatta.