Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

A palota többi épülete Kis Román Palota A palotaegyütteshez észak felől a Dunára néző falvonulatra merőlegesen egy, legalább négy termet tartalmazó, határozottan román stílusú jegyeket megőrző, egykoron emeletes szárny épült. A falazás technikája, a kváderkő méretei és fugarajza megegyezik a lakótoronyban alkalmazott technológiával. Építési idejüket tekintve tehát túl messze nem állnak egymástól, III. Béla korában keletkeztek. Az épület alatt korábbi, 11. századi esztergomi palota falait ásták ki, amely teljesen más dispositiójú építkezésről beszél. A Kis Román Palota nem maradt fenn teljes hosszában, három földszinti helyiség azonban boltozataival együtt épen átvészelte a viharos évszázadokat. A palotaegyüttes ezen épülete bizonyos hosszúságban kéttraktusos volt, de ez a bővítés valószínűleg a Zsigmond-korban létesült. A másik traktus hozzáépítésének leolvasható tanújelei közül a - legbelsőbb - nyugati boltozott teremből átvezető, egyszerű, csúcsíves, elszedett profilú ajtónyílás-szegély és a 12. század végi kváderes kőfal túloldali falmagasító téglafelépítménye a légárulkodóbbak. Ennek megfelelően a palotaszárny emeletének létrejöttét e bővítéshez köthetjük, annál is inkább, mert a régészeti feltárás jellegzetesen 15- századi téglapadlót hozott napvilágra. Eme burkolat bizonyítja az emelet létét, de a szintre való feljutásra csak feltevéseink vannak. Legelfogadhatóbb az, hogy a hasonló padlónívójú nagyteremből át lehetett járni. Ez annál is inkább valószínű, mivel a bizonyos árnyékszék-toronyhoz a teremből csak innen lehetett átjutni - már csak térbeli elhelyezkedésük miatt is. A Kis Román Palota névadásához alapvetően hozzájárult a mai palotatér felé néző, szép kváderkő falazásos, külső homlokzat egy kapuval és román kisablakkal, amely építése után mintegy 25-30 éven belül belső térre nézővé lett. Ugyanis a nyugati fallal párhuzamosan egy hosszú palotaszárny került beépítésre, s ekkor a külső homlokzat elvesztette szerepét, azonban a kapu átjáróként szolgálhatott. A kutatás a források és a falkutatás relatív periodizációja alapján úgy tartja, hogy a Telegdi Csanád féle felújítás idején kerül a hosszú palota egykori fafödémé helyére a téglából készült, végigfutó dongaboltozat, amely a mai pincekőtárat fedi. S ez a boltozat a román kori