Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

tett vallomás 1530 tájáról "két Erkél"-ről beszél az esztergomi érsek úr palotájának kapcsán. Ezek a források, s a valós maradványok is egyelőre két erkély létéről adnak bizonyosságot. Délről haladva a második és harmadik támpillér a felső szakaszon nyolcszögű tömegbe vált át, s a nyolcszög tetején az éleken lépcsőzetes, ék alakú konzolsor ugrik ki. Ezek tarthatták az elpusztult erkélylemezt, az erkély padozatát. Tehát Esztergomban a nyolcszög három oldalával záruló hasáb a zárterkély tömege, s ezt az éleken kiugró konzolsor tartotta, ellentétben a mintának felhozott vajdahunyadi várral s még jó néhány 15. századi európai jelenséggel (pl. Nürnberg, Sebaldus Chörlein, Kutná Hora, Hrádek, Székesfehérvár), ahol előugró párnatagokon nyugodott az erkély. A sarokkonzolos megoldás visszanyúlást jelent a 14. századi gyakorlathoz (pl. Prága-Karolinum erkélye), mindenesetre a függőfolyosóval azonos szerkezeti elvre épül, s így teljes nyugati homlokzatkialakítás egységes szerkezeti gondolkodás megnyilvánulása (8. kép). A nagyterem udvari falában kibontott gerendafészkek és ablakfülkéiben megmaradt padlótéglák szintjének segítségével, a nívó átvetítésével igen pontosan meghatározhatók a függőfolyosó szint- és rétegviszonyai. A konzolok négyrétegűek, ezekre pedig 18-20 cm vastag vörös márvány padlólemez feküdt fel. A faltól való kiugrás egy méternyi. A dunai fal két méter vastag, ebből a nagyterem határoló fala az udvari falvastagságnak megfelelően 95 cm-t vesz el, akkor itt még marad egy méternyi felület, amely a folyosóhoz tartozik. Tehát a falkiugrással és a falkoronán levő térrel együtt az "ambulacro" majdnem 2 méter széles volt! Ez valóban kellemes hely a sétáló tárgyalásokhoz, nem is beszélve a feltárulkozó kilátásról és délutáni nap kellemes, melegítő sugarairól (9. kép). Az előzőekben ismertetett maradványok nemcsak az egykori függőfolyosó padlónívóig való rekonstrukcióját engedik meg, hanem a födém egykori szerkezeti felépítésére is következtethetünk. Az égett nyomú gerendafészkekbe 3540 cm keresztmetszeti élhosszú gerendák illeszthetők, amelyek elégségesek a kb. 8 m fesztáv áthidalására. Ezek az alulról bizonyára látszó tartógerendák fél ölnyi távolságra helyezkedtek el egymástól, tehát másodlagos sárűgerendás szerkezetre volt szükség. A gerendák nem lehettek 15-20 cm-nél vastagabbak. Erre került a padozat aljzata -valószínűleg egy deszkapadozatra és agyagtapasztásra fektetett habarcsréteg-, amelyen az ablakfulkékben megtalált padlótégla járófelület elterült.