Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

A Studiolo ikonográfiái programjának, a keletkezés szellemi hátterének elemzése hozzájárul felismerni a helyiség újjáformálásának nagyszerűségét. Prokopp Mária 1990-ben készített tanulmányait idézzük: "A Vitéz stúdió oldalfalait a négy erényt ábrázoló freskókhoz hasonlóan, festett, loggiás architektúra-festés díszítette körös-körül. Az árkádívek alatt, a négy erény allegóriájával rokon, álló alakok kaphattak helyet a következő rendben: Az északi falon, a kiegészítendő falfelületen ugyancsak négy allegorikus nőalak állhatott: Sapientia, Concordia, Pax és Magnanimitas, a keleti falon, az ablak két oldalán: Fides, Caritas, a déli fal keleti szélén a Spes, majd díszes kapuzat után a festett árkádívben 6 és a nyugati falon további 3 alak volt látható, akik Vitéz János levelei és könyvei alapján az érsek legfőbb példaképei voltak a teológia, a filozófia, a történet- és természettudományok és a költészet területén. Feltételezéseink szerint a következők: Arisztotelész, a nikomakhoszi etika szerzője, Szent Ágoston, a De moribus szerzője, okik az erény ábrázolások fő tartalmi forrásai voltak. Majd Szent Jeromos, Albertus Magmis, Dante, Livius következtek. A nyugati falon Cicero, Ptolemaiosz és Seneca kaphattak helyet. Az oldalfalakon a festett párkányzat felett a hat félköríves lunettában a bolygók diadalmenetes allegóriái lehettek. A keleti falon a Mars, mint hadisten, oroszlánok által húzott diadalkocsin állt, amint ezt a töredékekből Dex Ferenc 1935-ben meggyőzően rekonstruálta. A mintegy 2x3 méteres kompozíció szinte teljesen betöltötte a lunettát. A déli falon a Nap és a Vénusz diadalmenete lehetett, a nyugati falon egyetlen lunettában a Merkúr és a Hold, az északi falon a Saturnus és a Jupiter diadalmenete külön-külön lunettában fogadta a belépőt. A Vitéz-studió boltozatának egyetlen biztos freskódísze a hevederív festése a két keresztboltozat között. Az ív alsó felületén a zodiakus csillagjegyek láthatók kék alapon piros mezőben, amelyet egymásba fonódó fehér szalagkeret övez. Várnai Dezső 1935. évi rekonstrukciós rajza szerint a következő sorrendben jelentek meg a csillagöv képei: bak, vízöntő, halak, kos, bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz, mérleg, skorpió, nyilas. Ma e sorrendben látható a hevederív megépítve a teremben. A képek tehát az északi faltól a január jegyével, a bakkal indultak, és nem á kossal, a március 25-i -, Itáliában, a reneszánszban is általános évkezdetnek megfelelően." "A stúdió két keresztboltozatának nyolc cikkelyében a csillagos ég festése lehetett: kék alapon fehér és arany csillagokkal. Igen valószínűnek tartjuk, hogy az egyik keresztboltozat, a nyu-