Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KÖRMENDY KINGA: Kódexek, könyvek Esztergomban 1543 előtt. Fennmaradt kötetek

sem egyértelmű a szakirodalomban. Knauz Nándor a 14. század második felére tette a kódex írásának idejét.

57 Valószínűleg az OSZK 446 jelzetű, 15/2. századi Kálmáncsehi breviáriummal való feltételezett rokonsága miatt módosította Mezey László a kódex datálását a 15. század második felére. Ottó Mazal 1975-ben az írást 1450 előttinek ítélte.

58 A kódexszel való hoszszabb foglalkozás szerintünk Knauz Nándor véleményét erősíti meg azzal a kiegészítéssel, hogy inkább a századfordulóhoz közelebbi korhatárt találunk post quem-ként indokoltnak, aminek igazolt ante quem-je az egykorú 1450es beírás. A kalendárium több kéztől származó bejegyzései közül döntőek az 1482. évi (f. lr-3r) bejegyzések, amelyek az esztergomi Szent Miklós templom (f. 2r "in ecclesia sancti nicolai confessoris de Regali Civitate Strigoniensi") Szent Máté és Szent Tamás oltárának liturgikus kötelezettségeire vonatkoznak.

59 Az oltárok káplánjai, papjai voltak a magánbreviárium használói a 15. század harmadik harmadában. A fentiek alapján a breviáriumot a következőképpen határozzuk meg: Breviárium ad usum privatum s. 14/15In usu ecclesiae S. Nicolai confessoris de Regali Civitate Strigoniensi s. 15/2. A kötet a székesegyház könyveivel együtt került Budára, majd onnan Bécsbe és 1932-től a Magyarországnak Bécsből visszajuttatott kódexekkel együtt az OSZK-ban őrzik.

60 A Szent Miklós templomot 1332-ben a város leggazdagabb egyházaként említették.

61 Pázmány Péter szerint plébánosai a székesegyházi főesperes joghatósága alá tartoztak, Lukács nevű plébánosát egy 1528-ból való oklevél említi.

62 Teljes nevét 1522-ben írta be egyetlen fennmaradt könyvébe, Johannes Burgo: Pupilla oculi című, Strassburgban, 1514-ben nyomtatott művébe: "Luce Szegedini plebani Ecclesie parochialis Beati Nicolai Strigoninsis Anno 1522." A Lányi-kódex kötéscsoportjába 1515 körül bekötött könyv az Esztergomból menekülő egyháziak egyik állomásán, Pozsonyban őrződött meg. 1589 után egy pozsonyi kanonoktól került a pozsonyi káptalani könyvtár állományába.

63 A szerzetesrendek közül a domonkosok könyvtárából a budapesti Egyetemi Könyvtárban maradt fenn egy Aquinói Tamás disputációkat tartalmazó kötet, amely 1532-ben egy domonkos fráter halála után került az esztergomi Szent Márton konvent tulajdonába.

64 A könyvet valószínűleg a nagyszombati domonkos kolostorba menekülő esztergomi fráterek vitték