Besey László: Viharos évtizedek (Esztergom, 1999)
BEVEZETÉS
Felterjesztés az értelmiség helyzetéről Ennek alátámasztásául idéznék kivonatosan néhány részletet abból a felterjesztésemből, amelyet 1953. szeptember 7-i keltezéssel küldtem meg az Oktatási Minisztériumnak az értelmiség helyzetéről Komárom megyében: "A falusi, városi, járási tanácsokban, de a megyei tanácsnál egyaránt az értelmiséggel szemben bizalmatlanság, mellőzés, lebecsülés nyilvánul meg. A falusi tanácselnökök például a pedagógusok munkáját inkább csak azon mérik, hogy mennyire segítik a nagy állami feladatokat, az iskola ügyeivel szemben merevek, épp úgy, mint a pedagógusokkal szemben, kivéve a kedvükben járókat. Gyakran szinte ellenségesek. A járási tanácsainknál is érvényesül ez, ehhez hasonlóan a megyei tanácsnál. A Komárom Megyei Tanácsnak mintegy 340 dolgozója van, ebből 140 az értelmiségi, a vezetésben (Dr. Horváth József elnökhelyettest, az egészségügyet, az oktatást és népművelést kivéve) mégsincsenek képviselve a pártszervezet, szakszervezet, MNDSZ, DISZ vezetőségében. Külön kell szólni az oktatási osztály munkáját hivatalon belül is lebecsülő magatartásról, hangulatkeltésről. A felügyelő elnökhelyettesen kívül az oktatási osztály munkáját a hivatalvezetés, de főleg a párt- és a szakszervezeti vezetők azon mérik le, hogy a tanügyigazgatás mennyire segíti a begyűjtést, a mezőgazdasági, tehát az oktatás területén kívüli munkát, a tervfeladatokat. A bizalmatlanság egyik állandóan megnyilvánuló jele a szakszervezeti taggyűléseken és a jutalmazások alkalmával elhangzó olyasféle vádaskodás, hogy az oktatási osztálynak nem kielégítőek a kapcsolatai a többi osztállyal. Ennek pont az ellenkezője igaz. Sajnos a Komárom Megyei Dolgozók Lapja is segített ebben a torzított hangulatkeltésben. Négy cikk jelent meg ebben a lapban az oktatási osztály munkájával kapcsolatban, ebből egy volt helytálló, a másik három szemenszedett hazugság, rágalom. Tiltakoztunk ellene, kértük a kivizsgálást és a helyesbítést, de nem történt semmi ebben a kérdésben. A megyei tanács volt szervezeti párttitkára kijelentette, hogy jó lenne ez az oktatási osztály, csak ki kellene onnan vágni jó néhány tagot, és helyettük jó, belevaló melósokat kellene tenni. Oroszlányban 30 tagú tantestület van. Néhány éve többségük bekapcsolódott a mozgalmi munkába. Az ottani funkcionáriusok részéről megállapították, hogy ez hízelgés. Ha nem kapcsolódnak be, az a baj, ha meg bekapcsolódnak, az nem őszinte dolog, hanem hízelgés. Tatabányán elég sok probléma van a pedagógusok lakásügyeivel, jó néhány pedagógusnak nincs megfelelő lakása. A Városi Tanács lakásügyi hivatalában kijelentették, hogy csak a dolgozóknak adhatnak lakást, a pedagógusoknak nem, és ha ez nem tetszik, menjenek más pályára. " Sorolhatnánk a hasonló megnyilatkozásokat egyes vezetők, szervezetek részéről. Mindenesetre tényként szögezhetjük le, hogy az értelmiségellenesség, ezen belül a pedagógusellenesség főleg a különböző vezetők, a munkáskáderek állásfoglalásából táplálkozik. Vonatkozik ez a megállapítás még a tanügyigazgatáson belüli munkáskáderekre is. Közülük Lukács Lajos személyügyi előadó például feljegyezte Homor Pál tanítóképző-intézeti tanár káderlapjára, hogy nem szereti a pártot, sem a Szovjetuniót. Megokolás: a meglátogatott fizika óráján Homor egyszer sem említette meg sem a pártot, sem a Szovjetuniót. Dr. Majtényi Jenő középiskolai tanár káderlapján ez volt olvasható: reakciós gondolkozású, csokornyakkendőt visel. Minthogy az illető az adott pedagógusok szakmai, tartalmi munkájuk megítélésében járatlan, egyedül a külsőségekből következtet, mégpedig ellenséges előjellel.