Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

társulat vádjaira, amelyek felróják magánmunkáit. Végül, 1861. december 31-vel a bécsi igazgatóság mint "nélkülözhetöt" - "wegen Entbehrlichkeit" elbocsájtja [28]. Prokopp fellebbez, rámutat irigyei ármánykodásaira, majd ügyvédnek adja át az ügyet, de a döntést nem tudja megváltoztatni. A Vasárnapi Újság 1865-ben a DDSG magyar hivatalnokainak elbocsátását cáfolja [29]. Tehát ilyen rejtett oka is lehetett Prokopp János elbocsájtásának. 1860-61-böl ismerjük Prokopp János levélváltását a balassagyarmati városi tanáccsal a zsinagóga átépítésére vonakozóan, amelyhez egy öntöttvas oszlop részletterve is fennmaradt [kat.34]. Az építkezést akkor, anyagiak hiányában elnapolták. 1860. július 21-én megszületett Prokopp János fia. Gyula. Tehát második gyermekének is magyar nevet adott. Keresztapának Haynald Lajos erdélyi püspököt kéri fel. aki július 26-i levelében ezt örömmel vállalta. A püspököt éppen ebben az évben mondatták le, mivel az erdélyi unió sürgetője volt. Rómába küldték. Innen küldi keresztelési ajándékát, az aranyozott ezüstre festett szép nazarénus Immaculata képet (21x12 cm). Az ezüst csipkével keretezett kép bordó bársonyra volt erősítve [30]. A kép alatt, a keret ornamentikájában kis táblán vésett felirat áll: "L. Haynald - J. Prokopp". Haynald püspök segítette Prokopp Jánost az esztergomi érsekségnél az építészeti állás megszerzésében. 1862. január 23-án azt írja, hogy Esztergomban Szántófy kanonok jó embere, forduljon hozzá [31]. Prokopp János 1862. januárban költözött Esztergomba családjával anyósa házába, a Buda utca 485. szám alá (ma Sissay köz 1.). Prokopp János nem volt ismeretlen az esztergomiak előtt. 1853-tól, mióta a DDSG szolgálatában állt, gyakran járt itt, és november 8-i házassága után már esztergominak számított. Az első építészeti megbízásokhoz Hild József ( 1789-1867) juttatta. Az idős. országos hírű építészt Prokopp János Pestről ismerte, és Hild is felfigyelhetett a tehetséges fiatal pesti építészre, aki méltóképpen alakította ki a dunai rakpartot (raktárépületet, gázvilágítás, vasrácsos korlát), amely Hild legnevesebb épületeivel övezett Kirakodóteret, az akkori Pest egyik főterét, a Duna felé lezárta. Hüd József 1840-től vette át az esztergomi fő székesegyház és papnevelde építését. 1847-től az ő tervei szerint épült a Főszékesegyházi Könyvtár a Várhegy déli lábánál, amely 1854-re készült el. 1859-ben Hild József nyerte meg az esztergomi Takarékpénztár új székházának és bérházának pályázatát. Emellett azonban Pesten és az ország egész területén számos köz és magánépítkezést tervezett és vezetett, nagyrészt társépítészekkel, így nem meglepő, hogy az esztergomi Takarékpénztár építését Prokopp Jánosra bízta. A Takarékpénztár elnöke, Reusz József szerint "a munkálatok már 1860. évben megkezdettek, és vezetésük az újabb nemzedék előtt eléggé ismert jeles szakférfiú Prokopp János építészmérnökre bízatott" [32].