Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

bazilika altemplomáról a királysírok közötti körmenettel (a családnál), az óbudai Hajógyár látképét [kat.23.] és Prokopp Jánosné síremlékét az esztergomi temetőben [kat.24]. Prokopp János óbudai és a Hajógyári szigeten végzett építkezéseiből már sokat elbontottak, de a levéltári kutatás még fényt deríthet néhány alkotására. A Hajógyár egyes régi épületei, mint a műemlékké nyilvánított nyugati kazánház, a régi gépműhely az öböl felé néző homlokzattal, és a nagy belső csarnokkal, több egykori, igen korszerű műhely, valamint a munkások lakóházai az un. Colonia épületei, részben, Prokopp János tervei szerint készülhettek az 1850-es években [22]. Óbuda városában Prokopp János nagy társaséletet élt, közkedvelt ember volt, erre utalnak a fennmaradt meghívók, társulati igazolványok és levelek. Az itt végzett köz- és magánmegbízásai Óbuda XX. századi átépítésével nagyrészt eltűntek. A külső Bécsi úton a romos zsinagóga-épület, közel áll Prokopp János stílusához. 1856- ban Prokopp János Olaszországba készült. Haynald Lajos (1816-91) erdélyi püspök, feleségének unokatestvére segítette ebben. A európai hírű tudós főpap, a nagy magyar, akinek egyéniségét, meleg tekintetét Munkácsy Mihály portréja oly kitűnően őrizte meg [23], egész életében szoros kapcsolatban állt Prokopp Jánossal. Rendszeresen leveleztek. 1856. január 8-i levelében értesíti Prokopp-ot, hogy kiknek jelezte már érkezését Bécsbe, Triesztbe és Rómába. Kéri, hogy Bécsben keresse fel Roesler építészprofesszort, aki jó ismerőse, és aki minden szakmai segítséget meg fog adni [kat.25]. Haynald bíboros testvére, István is építész volt, amely még szorosabbra fűzte a rokoni szálakat a két család között. Nem tudjuk, hogy megvalósult-e az olaszországi út. Valószínűleg nem, mert Prokopp János építészeti gyakorlatában semmi jele sincs az olasz hatásnak. A neoreneszánszhistorizmust tudatosan kerülte. 1857. július 27-én Zomborba megy Prokopp János, hogy részt vegyen a Ferenc-csatorna ünnepélyes megnyitásán, és az azon áthaladó első hajójáraton. 21 ágyúlövés, istentisztelet, majd 9 napirendi pontból álló gazdag programmal avatták fel a Duna-Tisza csatornát [kat.26]. A zombori Prokopp János kétszeresen ünnepelt: szülővárosa és egész hazája nagy lépéssel jutott előbbre e csatorna révén. 1857- 58-ban a DDSG részéről két fontos megbízatása van Prokoppnak, az egyik a már említett pesti rakpart kiépítése és gázvüágításának kialakítása, a másik a hajógyári állandó dunahíd tervezése és felépítése. Ez utóbbi életének legnagyobb szakmai sikere volt. A 33 éves fiatal építész három részes, szétayitható tolóhidat /Rollbrücke/ tervezett és kivitelezett Óbuda és a hajógyári sziget közé. A két szélső rögzített rész 9,48 m hosszú és 4,74 m széles volt. A középső rész 4,11 m széles és két részben lehetett széttolni, hogy helyet adjon a hajózásnak. A híd technikai megoldása egyedülálló volt.