Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

Magyar Tudományos Akadémia székházának pályázatára, Henszlmann Imre elgondolása szerint szép neogótikus tervet nyújtott be. Gerster Károly 184554 között, Feszi Frigyessel és Kauser Lipóttal társulva dolgozott. Irodájuk Széchenyi házában volt a pesti dunaparton. A gróf igen nagyra becsülte őket, megbízásaival támogatta őket. Prokopp János már Zomborban nagy tisztelettel lehetett a dunai hajózást megteremtő Széchenyi István iránt. A kilenc évi hajógyári működése során méginkább becsülte őt. Közelebbi kapcsolatukra egyetlen levélfogalmazvány utal, amelyet Prokopp a Grófnak írt, és amelyben 200-230 személyes "Szent István" hajó megindítására tesz javaslatot 1860-ban [kat. 20.]. Prokopp János pesti és budai munkáira saját megjegyzése utal, amikor "a fővárosban emelt számos épületére és a fővárosban eszközölt vízépítészeti munkálataira" hivatkozik, közelebbi megjelölés nélkül [18]. Az utóbbüa vonatkozó egyik tervrajza [kat.21.] a budai várhegy erődítményeinek és városának vízellátását biztosítani hivatott. Ez a rajz is Prokopp János sokoldalú képzettségét mutatja, amelyet Karlsruhe-ban és Rastattban szerzett. A Lánchíd pesti hídfőjénél, északra és délre 140-140 méteres hosszúságban kétszintes rakpart kialakítása Prokopp János hivatali munkakörébe tartozott az 1850-es években. Egyik rajza [kat.22.] a tereprendezési tervét és a raktárépületek elhelyezését mutatja. A jelölés szerint a rakpart jelentős részét Pest városa szerződéssel átadja a Dunagőzhajózási Társaságnak, amely Prokopp terve szerint, nyitott öntöttvas árucsarnokot és kőből épült, zárt árucsarnokot létesít. Az Akadémia telke előtt, az István főherceg szálloda és a rakpart közötti nagy. mintegy 1000 négyszögölnyi telek is a Dunagőzhajózási Társaság építési területe. A rakparti építkezésekben Prokopp Jánosnak a tervezésen túl, a kivitelezésben is nagy része volt, amint erre Linzbauer István 1860. évi levele is utal, aki arra kéri, hogy ha Pestről Esztergomba távozik, rakparti munkáinak befejezését engedje át neki [19]. A rakparti gázvilágítás ügyében is Prokopp János tárgyalt DDSG részéről a gázgyárral. Ismerjük az általa 1858. március 2-án készített költségvetési kimutatást az alsó és felső rakparti olaj- és a gázvilágítás közötti árkülönbözetről, majd az 1858. március 27-i szerződést a Gázművekkel, amelyet a DDSG nevében Prokopp János írt alá. Linzbauer István is készített költségvetést a rakpart gázvüágítására 1858. augusztus 17-én [20]. Kettőjük kapcsolata igen szoros volt. amelynek bizonysága Linzbauer levelei és a Prokopp Jánosnak ajándékozott akvarelljei. A levelekben, 1859-60-ban, Bécsből megköszöni Prokopp Jánosnak, a neves építészekhez - Ferstel, Bechl, Kuschel, Schögl, Baumgärtner és másokhoz - írt ajánlóleveleit, és beszámol a velük való találkozásokról. Jelzi, hogy az ígért bécsi fényképeket személyesen fogja átadni az új Börze tapétamintáival együtt, amelyeket Ferstel építésztől kapott [21]. Linzbauer István akvarelljei közül hármat őrzött meg Prokopp János hagyatéka, mindhárom 1858-ból: a St Denis