Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

A kapubejárattal szemben, az udvarban kis kerti ház áll, faragott fa oromzattal [kat.45.]. A Kossuth L. u. 56. sz. L-alakú ház utcai homlokzata ugyancsak a-a-b ritmusú, amelyeket négy falpillér tagol a vörösmárvány lábazat felett [kat.46]. A pillérek négyzetes fejezetét geometrikus rajzú indás-leveles ornamentika ékesíti, amelynek motívuma rokon a Bottyán J. u. 9. sz. ház nyílásai feletti díszítéssel. Ezek a falpillérek tartják a főpárkányt. Közöttük a fogazott záródású első két szakaszban páros ablakok kaptak helyet, amelyeket két-két kisebb falpillér felett, kétszer derékszögben megtört szemöldökpárkány koronáz. A középen így felmagasodó téglalap alakú mezőben körkörös keretben pálcatagos plasztikus keretelésü rozetta jelenik meg, amely a postaépület emeleti ablakai feletti rozettákkal rokon. A harmadik falszakaszt a szegmentíves nagy kapuzat tölti be. Az eredeti fafaragású kapuzat központi osztó sudárral kettéosztott szárnyai két-két szegmentíves, profilozott ikerablakot idéznek a lábazati rész felett, a Deák F. u. 7. sz. kapuszárnyakhoz hasonlóan. A Kossuth L. utcán még bizonyára több házat is tervezett Prokopp János, de ezek ma már a többszöri átalakítás után felismerhetetlenek. Lehetséges, hogy a Kossuth L. u. 75. sz. különálló épületet a Hősök tere felé levágott sarokkal az üzlet bejárat részére, a szegmentíves ajtó- és ablaknyílásokkal, a széles frízzel a főpárkány alatt ugyancsak Prokopp János tervezte. 1877-78-ban épült Prokopp János saját házának kerti kerítésfala (Sissay köz 1. - Kossuth L. u. sarok), a kertre néző favázas veranda fafaragásos homlokés oldalfallal és a ház új ácsszerkezetű tetőzete. Mindhárom a saját terve szerint készült. A kerítés tervrajza [kat.47] jól mutatja a hat szakaszos nyerstégla kerítésfalnak még a helyszínen is felismerhető díszítéseit. A fal több mint 3 méter magasságon kapcsolódik a házhoz, amely 1839-40-ben az árvíz után, nyerte mai klasszicista alakját Packh János terve szerint. Ekkor került át a kapu a főutcáról a mellékutcába. Prokopp János hogy az egykori oldalhomlokzat valóban főhomlokzattá váljék és korszerűbb legyen, nyerstégla kerítésfalat tervezett a homlokzat folytatásaként. A kerítés téglalábazati sávján 7 tégla-falpillér áll, amelyek a fal fopárkányzatát támasztják alá, amely ívesen vályatolt és pálcatagos profílozású. A párkányzat felett téglából épített, kőtetőzetes tomyocskák emelkednek, amelyeken kereszt alakban újabb kis téglatornyok állnak nyeregtetős kőtagozattal. A falsávok által közrezárt falsíkok a-b-b-b-b-a ritmusban követik egymást, ahol az "a" kissé keskenyebb és magasabb részt jelöl mint a "b". Ezt a két szélső tagozatot kerámiából készített pálcatagos gyöngysorral kísért tojássoros díszítés is kiemeli. A bal szélső tengelyben nyílik a 160 x 88 cm-es kerti kapu, míg a jobbszélső szakaszt 78 cm széles, erőteljes kő könyöklő párkányon ülő vakablak tagolja. A két szélső falszakasz különböző kialakítása a kerítésfal szimmetrikus felépítésének romantikus elevenséget ad. A négy középső mező