Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

a homlokzat tengelyeit hangsúlyozzák. Közöttük a pálcataggal keretezett falmélyedések sarkait szimmetrikusan elhelyezett fonatos indadísz zárja egyegy nagyobb levéllel. A földszint valamennyi nyílását szegmentíves falmélyedés kiséri. Az egykori üzleti bejárók felett, kétoldalt, három-három konzol tartja az emeleti kettős ablakok könyöklő párkányát támasztó kis falpilléreket. E kettős ablakokat egyenes vonalú díszítő sor koronázza négyzetek fonatával. E felett emelkedik a Bajcsy-Zs. u. 24. sz. házról és a városháza második bővítési tervéről ismert, derékszögben megtört egyenes vonalú, "szakállas" szemöldökpárkány, amelynek két végét az ablak mellett levéldíszes konzol tartja. Az Arany J. utcai hosszú homlokzatot mindkét szinten 10-10 tengely tagolja. A földszinti ablakok széles szegmentíves szemöldökpárkánnyal lezárt falsíkban kaptak helyet. A kettős ővpárkány felett, az emeleten azonos ritmusban megjelenő falmélyedéseket fogazott díszítő sor zárja, a főhomlokzatéhoz hasonlóan. Kétoldalt a falsáv éle levágott, amely a felület síkszerűségét erősíti. A falmélyedések tengelyében a nyolcosztású ablakszárnyak felett, minden másodiknál nagyméretű leveles rozetta, és az ablakkötényekben a sarkára állított négyzetben a négyleveles díszítést, kétoldalról egymásfelé forduló V-záródású falsáv fogja közre. Ezek a csúcsaira állított négyzetek, bennük a négy levéllel, a főhomlokzat kétoldalán, a kettős ablakok felett, egymásbakapcsolódva jelennek meg. A friz és a koronázó párkány a fó- és oldalhomlokzaton azonos. Csupán a fríz padlásablakai téglalap alakúak az oldalhomlokzaton. Az épület mindkét homlokzatán a lábazatot vörös márványlapok képezik, amelyeket a főhomlokzaton metszett szélű, téglalap alakú pinceablakok tagolnak. Az épület sarkán nyolcszögű vörösmárvány kerékvető áll. Az eredeti belső kialakításról csak az 1897. évi posta-átalakítási tervrajzot ismerjük [kat.40/b]. Ebből világosan látszik, hogy az épületnek két lépcsőháza volt, a két félköríves karú lépcső az egykori kapualjból balra nyílott és vezetett az emeleti szalonba. A másik a jelenleg is meglévő, az Arany J. utcai utolsó traktusban nyíló vörösmárvány lépcső, amelyik egyik karja a pincébe, másik az emeleti függőfolyosóra vezet. E ház ismeretében vessünk egy pillantást Prokopp János városháza bővítési terveire [kat. 37,38], és meglepő rokonságot találunk a Takarék-ház, a Bischitzky-ház és az 1860. évi első városháza-terv között. Mindhárom épületen a középső tengelyt a főbejárat, a felmagasított homlokfal és a három díszesebb emeleti ablakkal kisért kőfonatos erkély, illetve annak illúziója emeli ki. Az épületet két oldalt falsávok zárják le. Az egyes szinteket mindhárom épületen kettős ővpárkány választja el, hangsúlyozva a horizontális jelleget. A városháza földszinti árkádívei fölött az első terven ugyanaz a geometrikus díszítés látható, pálcatagokkal övezett íves vakolatsávok, a középső kör-díszítés két oldalán, mint a Széchenyi tér 3. és