Dr. Prokopp Mária: Prokopp János 1825-1894 Esztergom megye és város első mérnöke, Emlékkiállítás (Esztergom, 1994)

Az esztergomi Takarékpénztárat 1844-ben, az országban hannadikként alapították. 1860-62-ben három év alatt felépült a háromszintes, kéthomlokzatú, 13 illetve 11 tengelyes székház és bérház egyidőben a pesti és budai takarékpénztári székházakkal. A pesti pályázatra 1858-ban 14 pályamű érkezett be, de csak 1866-68-ban épült fel Ybl Miklós terve alapján a székház a Károlyi utca 12-ben. A budai székházat a Fö utca 2-ben - Feszi 1847. évi székháza után - Ybl Miklós építette 1860-62-ben. Az esztergomi székház ez utóbbival egyidőben épült, és ahhoz hasonlóan háromszintes nagy épület. Esztergom első bérháza volt. Mindkét homlokzatával zárt utcasorba épült átjáróház. A főhomlokzat a város főterére néz, amelyet középrizalit emel ki és az I. emeleten kőfonatos erkély, valamint széles attika-oromzat, amelyen az országcímer domborműve áll, és felette a Takarékosság allegorikus szobra jelenik meg. Kétoldalt magyar nyelvű antikva-betűs felirat: Takarék-Pénztár. A Komárom-Esztergom megyei levéltárban őrzött tervrajzokon, az alaprajzi és homlokzati terveken egyaránt Prokopp János aláírása olvasható [kat.35]. Az ő szerzőségét igazolja a meglepő rokonság az általa tervezett 1863. évi Városháza átalakítási tervvel [kat. 36]. Azonos a központi tengely kiemelése az azonos díszítésű kőfonatos erkélymellvéddel, az attika-oromfal és a két emeleti szintet összekapcsoló falsávok kiképzése. Prokopp János, az idézett jellemzés szerint, 1860-ban már Esztergomban "ismert, jeles építészmérnök" volt, tehát már több épületet is tervezhetett az 1850-es években. A művészettörténeti stíluskntikai vizsgálat az 1853-ban épült Reáltanoda kétszintes épületét kötötte elsőként Prokopp János nevéhez [33] [kat. 11.]. A városháza nyugati szárnyaként épült Deák Ferenc utcai épületet, a hagyomány szerint, Hild Józsefre bízta a város, de ő sokirányú elfoglaltsága miatt, mint később a Takarékpénztári építkezést is, Prokopp Jánosnak adta át. Ezt az épületet összevetve Hild korábbi esztergomi művével, az 1847-54 között épített Főszékesegyházi könyvtár palotájával, szembetűnik, hogy a rokon vonások mellett itt erősebben jelentkezik a romantika szobrászati díszítése. Hiányzik a függőleges tengely kiemelése, a rizalit alig észrevehetően lép a homlokzat síkja elé. A tengelyek páros számúak, az övpárkány eltűnik, a függőleges tagolás a fontosabb. A félköríves nyílásokat félköríves plasztikus falsávok kísérik, amelyeket konzolszobrok tartanak: az emeleten magyar lányfejek, a vállraomló hullámos hajukat gyöngysoros párta szorítja le. A földszinti konzolokat tölgyfalevelek ékesítik. A várszerüen felmagasított rizalitot a pártázatot idéző gyors ritmusú törpe-árkádsor díszíti, amelynek konzolait és a felettük lévő medallionokat egy-egy tölgylevél gazdagítja. A főpárkány profiljában a pálcatag megjelenése az új az egyenes tagozatok mellett. A homlokzat síkszerűbb, kevésbé tagolt, nyugodtabb ritmusú, amelyből csak a romantikus szobrok emelkednek ki a nyolcszögű fedőlemez alatt. A hivatalos engedély nélkül épített magyar nyelvű iskola bátor hazafias tett volt a Bach-