Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)
Mozgai Zsolt: Ásványelőfordulások a Bakonyban
Ásványelőfordulások a Bakonyban Mozgai Zsolt* * 8500 Pápa, Meggyes utca 2. e-mail: mozgaimineral@citromail.hu 1981-ben a KLTE biológia-földrajz szakán írtam A Tokaji-hegység ásványai című szakdolgozatomat. A diplomám megszerzését követően tervbe vettem egy hasonló mű elkészítését a Bakonyról. Az egyetemen úgy vélték, a Bakonnyal nem érdemes foglalkozni, mert ott nincsenek ásványok. A hegység fő tömegét adó üledékes kőzetek nem kecsegtettek változatos ásványokkal, de született néhány meglepetés. A felkutatott mintegy 80 lelőhelyet, a fő tömeget adó alapkőzet alapján csoportosítottam. Kutatási eredményeimről szóló éves beszámolóimat és mintapéldányokat a Múzeumnak rendszeresen eljuttattam. 1989-ben Drabant András szakdolgozatában került összefoglalásra az addigi kutatómunka eredménye. A bazalt előfordulások többsége bányafeltárás, ma már nem működik. A várakozásnak megfelelően apróbb kristálycsoportokat alkotó zeolitok (nátrolit, philipsit, thomsonit, kabazit) mellett hasonló méretű kalcitkristályok és pár centis aragonit kristályokból álló csoportok, olivin bombák és amfibol kristályok voltak várhatók. Bazsi igazi szenzációja a 3 éve előkerült, hazánkban extra méretűnek számító 6,5 cm magas, 2,5 cm átmérőjű lilás árnyalatú aragonit kristályokból álló kettős ikerkristály. A mai Magyarország területéről leírt 5 új ásvány egyike is ebből a bányából került ki, a kabazit-Mg. A zeolitok és kalcit mellett apró pirit, kalcit, szaponit és kőzetalkotóként augit, ilmenit, korund, spinell, kvarc, magnetit került elő. Zalahaláp nátrolitos üregei híresen szépek voltak. Diszel bányájában a tufához kapcsolódó változatos kalcitok közül a „papírpát" volt különlegesség. Itt találkoztam először a több cm-t is elérő aragonitcsoportokkal. Uzsabánya szép zeolitjai mellett ritka az aragonit és a kalcit. Sümegprágán a Sümegi-bazaltbánya igazi meglepetése a közel méteres kalcittelér volt, melyben 10 cm hosszú cseppkő is képződött. A kalcit foszforeszkál u.v. fényben. Itt találtam a legszebb kabazit-fakolit csoportot is. A másik régi bánya a falutól délre, szintén foszforeszkáló kalcittelérjével vált ismertté. Vindornyaszőlősőn és Nagygörbőn a kacitokra nőtt nátrolitok mellett biotit és amfibol apró kristályai jelentettek számomra újdonságot. Nemesgulács felhagyott bányájában phillipsit szép kristálycsoportjai és erősen mállott nátrolitok kerültek elő néhány olivin zárvány kíséretében. Mindszentkálla hólyagos bazaltjában alig találtam meg a farkasfoghoz hasonlatos kalcitokat. A repedésben nőtt aragonit eltérő kifejlődésű a többi bazalt aragonitjától. Badacsonytomaj, Badacsonyhegy bányájából csak egyetlen jelentéktelen kalcitos darab került elő a nyolcvanas évek elején. Szigliget régi bányáit nem találtam meg, ahonnét még az egyetem alatt termetes olivinbombákat kaptam ajándékba. A Monostorapáti és Diszel közötti vonulat szőlői közül egy ismerősöm gyűjtött 10 cm-nél nagyobb átmérőjű olivinbombákat és cm-es amfibol kristálytöredékeket. A mészkő bányák révén adott szép ásványpéldányokat. A bányák többsége jura és kréta mészkövet tárt fel, főleg kalcitokkal, ritkábban goethitekkel. Balatonfüred, hajógyári vasúti bevágás (triász] védett geológiai feltárását beépítették, az azurit-malachit 19
