Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)
Dr. Pósfai Mihály: A Bakony-kutatás és az MTA Veszprémi Területi Bizottsága
A Bakony-kutatás és az MTA Veszprémi Területi Bizottsága dr. Pósfai Mihály* * Pannon Egyetem, Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszék, Veszprém, Egyetem u. 10. és MTA Veszprémi Területi Bizottsága, Veszprém, Vár u. 37. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (röviden VEAB) 1972-ben alakult, épp tíz évvel „A Bakony természeti képe" kutatási program indulása után. Az MTA területi bizottságainak feladata az adott régióban folyó kutatás szervezése, ösztönzése, az új tudományos eredmények közzététele és megismertetése a nagyközönséggel, azaz úgy is mondhatnánk, hogy a „nagy MTA" helyi megjelenítése, régiós képviseletének ellátása. A területi bizottságok tehát nem kutatóhelyek és nem is kutatásfinanszírozó szervezetek, hanem tudományszervező és -népszerűsítő intézmények, amelyeknek legfőbb pillérei az önszerveződő szak- és munkabizottságok. A VEAB a feladatait elsősorban tudományos ülések, konferenciák és ismeretterjesztő előadássorozatok szervezésével, rendszeres és alkalmi kiadványokkal, valamint a tudományos kutatást ösztönző pályázatok kiírásával, díjak odaítélésével próbálja elérni. A Kulturális Egyesület a VEAB-hoz kötődő, programjait látogató érdeklődők számára szervez közös kirándulásokat, hangversenyeket. A Bakony-kutatás és a VEAB kapcsolata az 1970-es évekig nyúlik vissza. Tóth Sándor, a Bakonyi Természettudományi Múzeum akkori igazgatója kezdeményezésére a VEAB szinte megalakulásától fogva támogatta a Bakony-kutatást. A regisztrált Bakony-kutatók között találjuk a VEAB számos korábbi tisztségviselőjét, többek között egykori elnökünket, Nemecz Ernőt, valamint több olyan kollégánkat, aki mind a VEABprogramokban, mind „A Bakony természeti képe" kutatásban aktívan részt vett/vesz (a teljesség igénye nélkül Sáringer Gyula, Veress Márton, Futó János, Vígh Tamás). A „hivatalos", regisztrált Bakony-kutatókon kívül is sok VEAB-hoz kötődő kutató munkája kapcsolódik közvetlenül vagy közvetve a Bakony és környezete természetrajzához. A VEAB 12 szakbizottsága közül elsősorban a Környezet-, Földtudományi és Energetikai, valamint a Biológiai egyes munkabizottságai a Bakony-kutatás legfőbb képviselői a szervezeten belül. A VEAB 40 éves fennállása során a veszprémi székház számos olyan munkabizottsági előadóülésnek és konferenciának adott otthont, amely egészben vagy részben a Bakony-kutatás eredményeiről számolt be. Az utóbbi tíz év terméséből kiemelendők az Ősi Attila nevével fémjelzett, iharkúti felső-kréta gerinceslelőhely faunájával foglalkozó ülések (két alkalommal is), a Balaton vízminőségét és élővilágát tárgyaló konferenciák, a mangánércesedéssel foglalkozó Úrkútankétok, valamint a két évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa tudományos vonatkozásait feldolgozó ülések. A tudományos utánpótlás támogatásának céljával a 2000-es években a VEAB adott otthont a Pannon Egyetemmel közösen, évente megrendezett Környezettudományi Diákkonferenciának, melyen középiskolás diákok számoltak be kutatásaik eredményeiről - számosan közülük a Bakony természeti képével kapcsolatos témákban. A Pécsi Akadémiai Bizottsággal közösen 2004 óta évente megrendezzük Nagykanizsán a Pannon Tudományos Napot, amely a régióban folyó kutatómunka teljes keresztmetszetének bemutatója. Eddig minden évben szerepeltek olyan, különösen a 10
