Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)
Mozgai Zsolt: Ásványelőfordulások a Bakonyban
újonnan nyitott külfejtéseinek meddőhányóiról, ritkán apróbb gipsz, pirit és kalcit, pirit utáni goethit konkréciói kerültek elő, valamint a szenes anyag égése során képződött terméskén jelentett ásványtani újdonságot. Halimba, Malomvölgyi bányák változatos, de nem túl érdekes kalcitokkal szolgáltak. Egyes kristályok akár a cm-t is elérték, a darabok egy-két tenyérnyi méretűek voltak. Ódörödgpuszta miocén mészkövében UV fényben sárgán fluoreszkáló apró kalcitok voltak. Halimba IV. meddőhányó mészkövön 5 mm-es élhosszúságú, szép, üde piritkockák fejlődtek. Eplény egyik bauxitlencséjének a feltöltési anyagából vesés-gumós kifejlődésű hematit konkréciók gyűjthetők. Kincsesbánya, Iharkút, Fenyőfő (Bakonyszentlászló), Szőc, Bakonyoszlop, Kislőd bányáiból nem túl változatos, többnyire apró kalcitokon kívül érdemleges lelet nem került elő. A kavics anyagát közeli kőzettömegek, permi vörös homokkő, triász dolomit, eocén mészkő, valamint görgetettebb kvarcit adja. Ásványokban szegényes feltárások. Gannán a fedőrétegben pannon goethitesedett fosszíliák vannak pl. Congeria sp. Tapolcafő, Pusztamiske kavicsanyagából kvarcosodott fakövületek kerültek elő. Uzsapusztán muszkovitból cementálódott gömbös konkréciók ismertek. Lesenceistvándon markazit és bomlási ásványai cementálják a kavicsot. Nagyobb kavics repedéseiben pár mm-es kvarckristályok is voltak. Ajkarendek (konglomerátum) mellett a mészkőkavics oldási üregében apró kalcitok vannak. A homokkő vagy permi vörös homokkő, vagy harmadidei üledék. Ásványokban szegényes feltárások, de volt itt is meglepetés Balatonarács, vasúti bevágásában burgonyaszerű kalcitos falú geódákban cm-es kékes barittáblák képződtek. Ugyanitt fehér fenn-nőtt kvarcokkal töltött diónyi mandulaüregek is előfordultak. Keszthely pados homokkövében goethit pirit utáni konkrécióit lehetett szedegetni. Agya gból csak Rezi belterületéről gyűjtöttem ásványokat. A régi kőgát alatt a patakbevágás markazitos-pirites réteget harántol, melyből a víz változatos méretű konréciókat mos ki. Hasonló markazitok Cserszegtonajból és a Hévizi-tóból is vannak a gyűjteményemben. A szén előfordulásai kréta és eocén barnaszenek, illetve fiatalabb lignitek. Ásványban nem túl gazdagok. Ajka, Felsőcsinger (kréta), meddőhányójáról apró kristályos, illetve szenes-rostos kalcitok mellett piritesedett Pyrguliferák kerültek elő. Málladékként melanterit kérgek képződtek. Jókai-bánya (kréta) meddőanyagából mészkőre települt markazit-pirit leleteket találtak, melyből a későbbiekben én is szép példányokat gyűjtöttem. Padragkút (kréta) bányáiból ajkait nevű fosszilis gyantát gyűjtöttek bányászok. Dudar mélyszint (eocén) hányóján pár gyenge kalciton és markaziton kívül mást nem találtam. Várpalota, Bánta-puszta (lignit) kvarcosodott fa repedéseiben kalcedon, kvarc, hialit változatos formái ismeretesek. Herend (lignit) Majolika-gyár melletti horgásztó partján az egykori lignittelepek maradványaiban gipszkristályokat találtunk. A jura mangános érctelepeket (nagyrészt karbonátos, kisebb részt oxidos) eocén rétegek takarják, illetve vöröses jura mészkőre települtek. Ásványok mindhárom képződményből ismertek. A fekü és fedőmészkő nem túl izgalmas kalcitokat rejtegetett. Az érctelepek jellegétől függően más és más mangánásványok képződése mellett változatos kvarc, kalcit, pirit, markazit és mangántartalmú agyagásványok lelőhelyei. Úrkút, 21
