Katona Lajos Tamás - Tóth Sándor (szerk.): 50 éves „A Bakony természeti képe” kutatóprogram - A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa a XIV. Bakony-kutató Ankét (2012.10.13-14.) előadásaiból (Zirc, 2012)
Dr. Vígh Tamás: A bakonyi mangánérc-kutatás 95 éve (1917-2012)
2011) helyezte előtérbe. A dúsítási maradék (mangános agyag) intenzív kutatása elsősorban a téglagyártás vonatkozásában hozott bíztató eredményeket (Farkas I. & Vigh T. 2004, Vigh T. & Farkas I. 2006). A földalatti terekben kialakuló sugárterhelés becslésének új módszere nemzetközi érdeklődést váltott ki (Kávási et al. 2011). Alapkutatás - az Úrkúti Mangánérc Formáció képződésének elméletei Az úrkúti, toarci korú üledékes mangánérctelepek keletkezésének korai magyarázata során a kutatók exogén forrásban gondolkodtak. A különböző elképzelések magmás vagy karbonátos üledékes kőzetek mállásából származtatták a Mn-t, ami a szárazföldről a folyók közvetítésével, oldatként kerül a tengerbe, vagy a mállás eleve a tengerben történik. A felhalmozódás helyén részben geokémiai, részben üledékdinamikai folyamatokkal igyekeztek megoldani a telepképződés problematikáját. Fenti elméletek kidolgozása Földvári A. (1932), Vigh Gy. és ifj. Noszky J. (1938), Vadász E. (1952), Vendel M. & Kisházi (1968), Cseh-Németh J (1965), Vámos R. (1968), Lantos Z. (2003) nevéhez köthetők. A lemeztektonikai elmélet elfogadásakor kerülhetett előtérbe a Mn származtatásához a közvetlen endogén forrás lehetősége. Endogén Mn-forrásként hidrotermális, vulkáni, exhalációs folyamatokat, illetve ezek kombinációit tételeztek fel (Szabóné Drubina 1957, 1961, Szabó 1977, Kaeding 1983, Varentsov 1988). A mélyből történő oldatfeláramlás helyszíneként az adott földtani korban aktív törésvonalakat kellett kimutatni (Szabó 1981). Az oldatok feláramlásából eredő összetett geokémiai folyamatok jelenlétét és azt a lehetőséget, hogy az ilyen oldatok Mn-forrásként szolgáljanak, az egyre modernizálódó ásványtani vizsgálatok eredményei és a geokémiai elemarány- illetve izotóparány-vizsgálatok igazolták (Jenkyns et al. 1991). A telep létrejöttéhez szükséges helyi dúsító hatás, és a felhalmozódást elősegítő mechanizmus kérdését Polgári M. munkássága oldotta meg, amit MTA-doktori értekezésében foglalt össze 2009-ben. Megfogalmazása szerint az úrkúti karbonátos mangánérctelep tengeri üledékes, feketepala környezetű, lokális hidrotermás eredetű biogén-bakteriális, tufa hozzájárulással képződött mangánérc (aerob mikrobiális pulzációs érctípus). Az elmélet nemzetközi fogadtatása nagyon kedvező, a tengeri eredetű mangánérc-képződés új modelljeként vonult be a nemzetközi irodalomba (Polgári etal. 2009, 2012 OGR). A metalobakteriális folyamatok további kutatása folytán a modell tovább fejlődött, feltárva annak lehetőségét, hogy az érctelep a korábban feltételezett mintegy 0,5 millió éves időtartam helyett jóval gyorsabban, néhány száz év alatt is képződhetett. E felvetést tartalmazó cikket az egyik legrangosabb nemzetközi földtani folyóirat, a Geology hozta le (Polgári et al. 2012 Geology). Összefoglalás A fentiekből látható, hogy a mangánérc-bányászat rendkívül sokrétű, szerteágazó és nemzetközi viszonylatban is jelentős tudományos és ipari kutatási tevékenységet folytat évtizedek óta. A kutatási programok nem értek véget, sok még a nyitott kérdés. Reméljük, a bányászati tevékenység még sokáig fennmarad és hátteret biztosít a kutatás további folytatására. 15
