Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)

Arcképcsarnok „természetesen” (Összeállították: Bauer Norbert, Bodorkós Zsolt, Futó János, Kenyeres Zoltán és a Bakony-kutatók

Knauer József (Munkács, 1936-) a földtudomány kandidátusa A Magyar Állami Földtani Intézetben és a Bauxitkutató Vállalatnál dolgozott. A Bakony-kutatásba 1964-ben kapcsolódott be, fő kutatási területei: mikropaleontológia, rétegtan, bauxitföldtan. A térséggel kapcsolatos eredményeiről mintegy 60 közleményben számolt be, melyek közül az alábbiak a legjelentősebbek: - KNAUER J. - GELLAI M. (1978): A szenon képződmények elrendeződése és kapcsolata az ősdomborzattal a Sümeg-Káptalanfa bauxitkutatási területen - Földtani Közlöny 108 (4): 389-403. - KNAUER J. (1986): Provability and characteristics of Calpionellidae zones in the Transdanubian Central Range -Acta Geologica Hungarica 29 (1-2): 31-35. - KNAUER J. (1993): Malm and lower Cretaceous rocks overridden by Kossen Formation in the Halimba bauxite area - Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1991-ről (II.), 49-70. Konda József (Budapest, 1921-1995) a föld- és bányászati tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens Fontosabb munkahelyei: Magyar Állami Földtani Intézet, Tokodi Mélyfúró Vállalat, Uránércbánya Vállalat (Pécs). 1970 és 1979 között a MÁFI igazgatója, majd 1990ig tudományos tanácsadó. A szervezett Bakony-kutatásba 1964-ben bakonyi jura kőzettana" témával jelentkezett. Bakonyi vonatkozású eredményeit az alábbi disszertációban és monografikus műben összegezte: - KONDA J. (1963): A Bakony-hegység jura időszaki képződményeinek üledékföldtani vizsgálata. Kandidátusi disszertáció kivonata-A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1961. évről 1: 217-226. - KONDA J. (1970): A Bakony-hegységi jura időszaki képződmények üledékföldtani vizsgálata - A Magyar Állami Földtani Intézet Evkönyve 1/2., Műszaki Könyvkiadó, Budapest Majer Antal (Dég, 1920-1995) erdész-botanikus, erdőmérnök Az egyetemi diploma megszerzése után Szentgálon erdőgondnok, később Ugodon az Erdészeti Tudományos Intézet kutatója, majd osztályvezető Budakeszin, az Erdészeti Tudományos Intézetben. Sopronban az egyetem Erdőművelés Tanszékének professzora. A Bakony-kutatásba 1964-ben kapcsolódott be, a program keretében cönológiai, erdőtipológiai kutatásokat vállalt. Gazdag irodalmi munkásságából az alábbi műveit emeljük ki: - MAJER A. (1988): Fenyves a Bakonyalján - Akadémiai Kiadó, Budapest - MAJER A. (1982): A bakonyi bükkösök jelentősége, összetétele és fenntartása - in: „A Magas-Bakony természettudományi kutatásának eredményei", Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc, 39-52. - MAJER A. (1981): Die eibenreiche Buchenwald von Bakony-Szentgál - Acta Botanica Hungarica 27 (1-2): 55-103. - MAJER A. (1980): A Bakony tiszafása - Akadémiai Kiadó, Budapest - MAJER A. (1978): A bakonyi-farkasgyepűi bükkösök - in: Terpó (szerk.): Áfák és város, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest - MAJER A. (szerk.) (1962): Erdő- és termőhelytipológiai útmutató - Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest 60