Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)

Arcképcsarnok „természetesen” (Összeállították: Bauer Norbert, Bodorkós Zsolt, Futó János, Kenyeres Zoltán és a Bakony-kutatók

Marián Miklós (Szeged, 1914-) zoológus, egyetemi doktor Főbb munkahelyei a kaposvári Jamrich-Táncsics Gimnázium, Rippl Rónay Múze­um (Kaposvár), Móra Ferenc Múzeum (Szeged), Tiszakutató Bizottság (MTA - József Attila Tudományegyetem, Szeged). 1963-ban kapcsolódott be a szervezett Bakony-kutatásba, a program keretében herpetológiai kutatásokat végzett. A térséggel kapcsolatos publikációi közül az aláb­biak a legjelentősebbek: - MARIÁN M. - SZABÓ I. (1968): Adatok az Északi-Bakony herpetofaunájához -A Veszprém Megyei Mú­zeumok Közleményei 7: 409-425. - MARIÁN M. - MARIÁN O. (1973): A Bakony herpetológiai kutatása - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12: 34-36. - MARIÁN M. - MARIÁN O. (1980): A Fenyőfői Ősfenyves kétéltűi és hüllői - A Veszprém Megyei Múze­umok Közleményei 15: 189-196. - MARIÁN M. (1987): A Bakony herpetofaunájának múltja, jelene és jövője - Folia Musei Historico­Naturalis Bakonyiensis 6: 129-136. - MARIÁN M. (1988): A Bakony-hegység kétéltű- és hüllőfaunája (Amphibia, Reptilia). Herpetológiai alapvetés - A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 20., Zirc Papp József (Sopron, 1900-1985) dendrológus, kertész szaktanár Dolgozott a Budapesti Vetőmagvizsgáló Intézet munkatársaként, az Országos Természetvédelmi Hivatal szakértőjeként, majd nyugdíjazásáig a Szigligeti Alkotóház Arborétum vezetőjeként. A szervezett Bakony-kutatásba 1963-ban kapcsolódott be. A programba elsősor­ban növény- és állattani bibliográfiák készítésének tervével jelentkezett. Ez irányú munkájának kiemelkedő eredményei az alábbi, sokat hivatkozott művek: - PAPP J. (1965): A Bakony növénytani bibliográfiája - A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 2., Veszprém - PAPP J. (1971): A Bakony állattani bibliográfiája - A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 8., Veszprém Pécsi Márton (Budafok, 1923-) geomorfológus, az MTA rendes tagja Főbb munkahelye az ELTE Természetföldrajzi Tanszéke és az MTA Földrajztudo­mányi Kutató Intézete. 1963-ban kapcsolódott be a szervezett Bakony-kutatásba, fő kutatási területe a geomorfológia és a negyedkorkutatás. A térséggel kapcsolatos publikációi közül az alábbiakat tartja a legjelentősebbeknek: - PÉCSI M. (1961): Die wichtigsten Ergebnisse geomorphologischer Forschungen des Quarters in Ungarn, VI. INQUA Cong. Warszawa, 1961 -Inst. Geol. Prace. 34: 281-311. - PÉCSI M. (1962): Tíz év természeti földrajzi kutatásai - Földrajzi Értesítő 11 (3): 305-336. - PÉCSI M. (1964): A magyar középhegységek geomorfológiai kutatásainak legújabb kérdései - Föld­rajzi Értesítő 13 (1): 1-29­- PÉCSI M. (1969): A Balaton tágabb környékének geomorfológiai térképe. Kísérlet Magyarország áttekintő (1: 300 000-es) geomorfológiai falitérképének elkészítéséhez - Földrajzi Közlemények 17 (93) 2: 101-112. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom