Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)

Arcképcsarnok „természetesen” (Összeállították: Bauer Norbert, Bodorkós Zsolt, Futó János, Kenyeres Zoltán és a Bakony-kutatók

Horváth Adolf Olivér (Girált, 1907-) botanikus, ciszterci szerzetes, természetrajz-kémia szakos okleveles tanár Főbb munkahelyei: a ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában, később a Széchenyi István Gimnáziumban tanár. Elsősorban a Mecsek növényvilágának kutatója; Bakony természeti képe" program alapító tagja, a Bakony és a Mecsek növényvilágának összehasonlítása témában dolgozott. Horváth Ernő (Aszód, 1929-1990) paleobotanikus Főbb munkahelye a Savaria Múzeum Természettudományi Osztálya. A Bakony-kutatási program alapító tagja, a program keretében ősnövénytani, régészeti növénytani, floriszikai, természetvédelmi és tudománytörténeti kutatásokat egyaránt végzett. A térséggel kapcsolatos publikációi közül az alábbit tarthatjuk a legjelentősebbnek: - HORVÁTH E. (1973): A Bakony ősnövényvilága (A Bakonyban végzett ősnövénytani kutatások története) - in: A negyedik Bakony-kutató Ankét - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12: 27-29. Iharos Gyula Alfonz O. C. Prem. (Szombathely, 1910-) zoológus, egyetemi doktor Plébánosként szolgált Balatonfenyvesen, jelenleg nyugdíjas. A Bakonyvidéket saját bevallása szerint 1945-től kutatja, ,A Bakony természeti képe" program alapító tagja. Fő kutatási területe a térség Tardigrada faunisztikai vizsgálata. - IHAROS GY. (1962): A Tihanyi-félsziget Tardigrada-faunája - Állattani Közlemények 49: 55-61. - IHAROS GY. (1963): A Bakony-hegység Tardigrada-faunája I. - Állattani Közlemények 50: 59-67. - IHAROS GY. (1965): A Bakony-hegység Tardigrada-faunája II. - Állattani Közlemények 52: 47-56. - IHAROS GY. (1966): A Bakony-hegység Tardigrada-faunája III. - Állattani Közlemények 53: 69-78. Kecskeméti Tibor (Abaújszántó, 1930-) a földtudomány kandidátusa A Magyar Állami Földtani Intézetben és a Magyar Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytárában dolgozott. 1957 óta folytat kutatásokat a hegység területén, a Bakony-kutatási programnak alapító tagja. Fő kutatási területe az eocén nagyforaminiferák taxonómiai, filogenetikai, rétegtani, paleoökológiai, paleogeográfiai vizsgálata. A térséggel kapcsolatos eredményeiből eddig 40 publikációja jelent meg, melyek közül az alábbiakat tartja jelentősebbeknek: - KECSKEMÉTI T. (1959): Die Discocycliniden des südlichen Bakonygebirges - Annales Hist. -nat. Mus. Nat. Hung. 51: 31-84. - KECSKEMÉTI T. (1963): A bakonyi Nummulites perforatus csoport morfogenetikája - Földtani Közlöny 93: 356-362. - KECSKEMÉTI T. (1970): Neue Nummuliten-Arten aus dem Bakonygebirge (Transdanubien, Ungarn) I. Teil. - Annales Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. 62: 53-65. 47