Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)

Ahogy elkezdődött – A Bakony-kutatás hőskora - A Bakony természettudományi kutatásának elindítása – Emlékeim „A Bakony természeti képe” menedzseléséről (Papp Jenő)

latföldrajzi alapvetésének tekinthető. Három állatcsoport: rovarok (Jnsecta), csigák (i

Gastropoda) és gerincesek (Vertebrata) köréből került elő összesen 73 olyan faj, mely mint színezőelem-együttes a Bakony-hegységet vagy állatföldrajzi nevén Bakonyicumot jól jellemzi és különíti el a Magyar Középhegységen, a Matricumon belül. Tanulmányomban elsőként vezettem be a faunatáj és a faunakistáj fogalmakat a magyar zoogeográfiai irodalomba. Faunatáj megnevezéssel illettem a faunajáráson belül elkülöníthető területeket, pl. a Matricumon belül a Bakonyicumot - faunakistáj megnevezéssel pedig a Bakonyicumon belül a résztájakat. Magam a Bakonyicumban öt faunakistájat különítettem el, éspedig: Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység, DéliBakony, Eszaki-Bakony és Keleti-Bakony. A faunakistájak megkülönböztetését a 73 színezőelem területi eloszlása indokolta. A Bakonyicumot mint faunatájat 24 állatfaj jellemez, amit 73 faj közül emeltem ki, mint a bakonyi faunatájra legjellemzőbb állatfajokat. Állatföldrajzi elemzésem és összegzésem, továbbá területi beosztásom vagy térképem alkalmasnak bizonyult a Bakony zoológiai kutatása során felgyülemlett faunisztikai eredmények korszerű értékelésére. 1968 óta (azaz bakonyi állatföldrajzi alapvetésem óta) számos állatcsoportról készült el és jelent meg faunisztikai-állatföldrajzi alapvetés az én bakonyi állatföldrajzi térképemet fogadva el az illető állatcsoport zoogeográfiai beosztására. Az egyik állatcsoport (kaparódarazsak vagy Sphecoidea) vizsgálata nyomán vált indokolttá a 6. faunakistáj leválasztása Balatoni Riviéra néven a Balaton-felvidékről. Irodalom PAPP J. (1964): A Bakony természeti képe I. Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásának első három évéről (1962-1964) [Bericht über das Program „Naturlandschaftsbild des Bakony Gebirges" 1962-1964] - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2: 391-421. PAPP J. (1966): „A Bakony természeti képe" és a rovartani kutatások [Das Naturlandschaftsbild des Bakony" und die entomologischen Nachforschungen] - Folia Entomologica Hungarica 19: 429440. PAPP J. (1968a): A Bakony természeti képe II. Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásáról, 19651967. [The Nature-Landscape of the Bakony-Mountain II. Report on the Scientific Investigation of the Bakony, 1965-1967] -A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7: 23-30. PAPP J. (1968b): A Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai [Die tiergeographischen Verhältnisse des Bakony-Gebirges] - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7: 251-314. PAPP J. (1970): „A Bakony természeti képe" és a zoológiai kutatások [Nature-Landscape of the BakonyMountain] and the Zoological Investigations - Állattani Közlemények 57: 113-123. PAPP J. (1991): A Bakony-kutatás elindítása - Veszprémi Napló, 47. évf. 95. sz. (április 24.) PAPP J. (1997): A Bakony-kutatás elindítása [Launching the Bakony Research] - Magyar Múzeumok 3(1): 27-28. 20