Bauer Norbert – Kenyeres Zoltán szerk.: 40 éves „A Bakony természeti képe” kutatási program (Zirc, 2002)

Bakonyi kutatások kicsit másképp – Szubjektív emlékmorzsák - Áttekintés (Almádi László)

Almádi László Áttekintés Ezerkilencszázhatvanegy augusztusától főiskolai tanársegédként kezdtem dolgozni Keszthelyen, a növénytani tanszéken. Ettől kezdődően vettem részt a spontán flóra és a mezőgazdaságilag művelt területek növényeinek kutatásában, így a Bakony-kutatásban is 1962-től. Az első időszak florisztikai jellegű törekvéseit Borbás flóraműve (1900) meglehetősen megnehezítette. A Bakony tájkutatási programjában végzett munka egyik első eredményeként 1962. november 6-án a Szent György-hegyen megtaláltam a Dianthus giganteiformis állományát. Ez akkor meglepőnek tűnt, mivel a terület jól átkutatott és a szubmediterrán flóraelemek ismerete ekkor már tankönyvi adat volt, a termőhelyet tovább vizsgáltam 1963 folyamán. Végül Priszter Szaniszló ajánlotta, hogy jelentsem be a botanikai szakosztály ülésére, mint új adatot. Sajnos ő ennek elkészülte után közölte Soó Rezsővel, aki éppen ekkor végezte a „Magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve" 1. kötetének a korrektúráját és az adatot azonnal a 106. oldalon be is írta, de az adatközlőt elhagyta. Ez a körülmény a későbbiekben nagyon elvette a kedvem a további florisztikai kutatástól. 1967 szeptemberétől alkalmam volt az MTA aspirantúrára menni a Hallei Egyetemre. Itt aspiráns vezetőm Hunt R. professzor volt, de sokszor volt lehetőségem szakmai beszélgetésre Prof. H. Meusellel és munkatársaival. Ezek a legfontosabb szakmai élményeim lettek a felkészülésem során. Itt volt alkalmam megismerni az ott ekkor már régen kidolgozott florisztikai térképezést, ennek az ott gyakorolt alaposságát, sőt a munkatársakkal kapcsolatos lelkiismeretes pontosságot is. 1964. szeptember elsejétől Priszter Szaniszló Budapestre, az egyetemi botanikus kerthez ment Keszthelyről. Az új tanszékvezető Kárpáti István lett. 1971. január elsejétől folytattam oktatási tevékenységemet a keszthelyi tanszéken. A Hallei Egyetem Növénytani Intézetének igazán példás könyvtárában igyekeztem a jövő feladatokra felkészülni. Több témakört próbáltam feldolgozni azokból a területekből, amelyekből itt igen jó lehetőségek álltak rendelkezésre. így nagyon szerettem volna citogenetikával foglalkozni később, de az előttem álló feladatok megoldásához terepökológiai vizsgálatokból is igyekeztem módszertanilag felkészülni, így kiemelten sokat foglalkoztam a vízháztartás vizsgálati módszertanának és eredményeinek megismerésével. A kultúrnövények biológiájának ugyancsak jelentős műhelye volt a Gaterslebeni Kutató Intézet, amely személyes kapcsolatban állt a 166