Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XVII. Osztály: Kétfalkásak. Diadelphia

150 Kétfalkásak. (L.) Simk. — (Bucskóró, dutkóró, királyfű, királynéasszony káposztája, kőhere, medvefű, mézkerep, molyfű, nagy lóhere, patikai rnézkerep. — Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae.) — 46. t, 5. kép. ©. Q. 50 — 100 cm. Hármas levele hoszszú nyelű, tövén apró sertenemű pálhával. Virágzata megnyúlt füzér. Szirmai czitromszínsárgák; szárnyai a csónaknál hosszabbak. A termés tojásalakú, tompa szálkaliegyű, keresztbe ránczolt és kopasz. Terem szántóföldek szélén, gyepükben, az egész országban. 6 —10. Közönséges somkóró. — Mélilotus albus L. — (Somkórós lóhere. — Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae.) — Q. 30—140 cm. Az előbbihez igen hasonló, de virága fehér; szárnya körülbelül akkora mint a csónak, de a vitorlánál rövidebb. Termése tompahegyű, kis szálkacsücs van rajta, kopasz és éréskor fekete. Terem hasonló helyeken az egész országban. 6—9. Más honi fajok : M. clentatus (W. et K.) Pers., — macrorrhizus (W. et K.) Pers., — procumbens Bess. Franczia lepkeszeg. — Trigonella monspelica L. — (Bakszarú, bakszarv, görög bab v. széna. -— Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae.) —- ©. 25—30 cm. Szára többnyire lecsepült, ritkán merőleges. Az egész növény rendesen siirü és apró szőrös; termése ritkábban kopasz. Virítva nagyon hasonlít a borsókás luczernálioz és valószínű, hogy sok helyt elnézték. Levele hármas. Levélkéje ékalakú vállból visszás tojásdad ; elülső széle fogas. Virágai igen kicsinyek, sárgák és levélhónalji ernyőcskékben fejlődnek. Hüvelyei 10—15 mm. hosszúak, elállók és ívalakban fölgörbiilők. Erős és kellemes illatú. Tenyészik füves és homokos mezőkön hazánk középvidékén és nyugaton. 5 —6. Néhol tenyésztik a görög lepkeszeget (Trigonella Foenum graecum L., fenő grék); itt-ott vetés közt is megfigyelték. Takarmány luczerna. — Medicago sativa L. — (Burgundi széna, csigalóher, csiga sárgakerep, kék csigacső, német lóhere. — Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae). — 46. t. 6. kép. 2f. 30—80 cm. Alsó levélkéi visszás tojásalakúak, a felsőbbek ék alapból keskenyek, csúcsuk többnyire csonkított és szálkaliegyű. Pálhái tojásdad alapból árszer űek. Virágzata hosszúkás fürt. Szirmai kékek v. lilaszinűek. Termése csigaház módjára 2—3-szor csavarodott; odasimuló szőröktől érdes. Igen értékes takarmánynövény, melyet mindenütt nagyban termesztenek. Mindenütt el is vadul. 6—10. Sarlós luczerna. — Medicago falcata L. — (Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae.) — 411. kép. i\.. 20—60 cm. Szára tövén gyakran lecsepűlt. Virágzata csaknem gömbös; virágai sárgák. Termése sarlóalakú, legfeljebb egyszer csavarodott és mirigyesen szőrös. Terem szikár mezőkön, utak szélén az egész országban. 6—10. Az előbbivel képezett keverékfaja a színejátszó luczerna, Medicago varia Martyn, (M. media Pers.). Virága rendesen zöld. Komlós luczerna. — Medicago lupulina L. — (Komlós csigacső. — Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae.) — 412. kép. ©,©, 2|.10— 60 cm. Szára gyakran lecsepűlt, puha szőrű. A középső levélke hoszszabb nyelű, mint a szélsők. Fürtje virágzáskor csaknem gömbölyű, később megnyűlik. Virágai aprók, sárgák. Termése is apró és csigaház módjára csavarodott ; éréskor fekete. Terem mezőkön,utak szélén az egész országban. 5—10. Van mirigyes termésű alakja is; ez a M. Willdenotrii Bönnigh. Borsókás luczerna. — Medicago minima L. — (Csigaborsóka, piczi csigacső. — Term. r.: Hüvelyesek. Leguminosae.) — 413. kép. ©, ©. 5—40 cm. Szára lecse- \ pült, felegyenesedő vagy egyenes, egyszerű szőröktől borzas vagy mirigyes. Pálhái tojásalakúak, alapjukon fogasok. Fürtjei 1 — 5 virágüak.Termése3—5-ször csavarodott és horgas sertéktől tüskés. Nagyon változó növény. Figyelemre méltó alfajai a következők: 1. M. brachyodon Rchb. (brachycarpa Kern.) Ez bőven mirigyes. Termésének sertéi körülbelül 1 mm. hosszúak. Nő hazánk középvidékén. 2. M. elongata Boch. Ez a legtermetesebb. Egyszerű szőröktől borzas, nem mirigyes. Termésének sertéi 2 mm. hoszúak és termése is nagyobb az előbbi fajénál. Nő hazánk déli vidékéin. 3. M. viscidula Simk. Inkább az elongatához 411. Sarlós luczerna. 412. Komlós luczerna. 413. Borsókás luczerna.