Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIX. Osztály: Csőporzósak. Syngenesia

166 Csőporzósak. cm. Az előbbihez hasonló, de karcsú és fürtösen v. bugásán ágas. Agai egyenesek, csaknem füzéresek, a szár végén mindig rendetlenül állók. Csomói csak 3 — 10 fészekből vannak összetéve. Pikkelyei nem ormósak és éréskor csillagosan szétberzedők. Terem parlagokon, szikár mezőkön az egész országban. 7—8. Más honi fajok: C. apiculata Sm. (lutescens Jord.), — montana L. Terepély bábakalács. — Carlina acaulis L. — (Angol bogács, disznótövis, Károly bogács, molyhos körfény, ördögoldal, tövisrózsa, vad articsóka. — Term, r.: Fészkesek. Compositae.) — 457. kép. 2|. Szára igen rövid. Hosszú szárnyasan hasogatott és igen tüskés levelei, a földön elterülve igen nagy levélrózsát képeznek. Középen van széles nagy virágzata, Belső fészekpikkelyei ezüstfehérek és napfényben sugarasan kiterülök. A csésze a termésen szegélyt alkot, melynek 10—11 pikkelye 5 —11 sertébe megy át. Terem szikárabb kövesebb mezőkön, kivált a magasabb hegyvidéken. Túl a Dunán is tenyészik (Vasmegyében). 7—8/ Kifejlődött szárú alakja a Carlina alpina Jacq. Terem hazánk keleti havasain. Molyhos bábakalács. — Carlina vulgaris L. — (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 458. kép. 0,©. 15— 50 cm. Szára felső részében többnyire bugásán ágas. Levelei durvák, fogasok vagy szárnyasan hasadtak és igen tüskések. Fészkei félgömbösek, pókhálós pikkelyekkel. A külső fészekpikkelyek rövidebbek mint a belsők, az utóbbiak szalmaszinsárgák és sugarasak. A csésze a termésen keskeny szegélyt alkot, melynek 10 pikkelye 3—5 sertében végződik. Terem szikár legelőkön, parlagokon az egész ország hegy- és domb457. Terepély bábakalács. 458. Molyhos bábakalács. 459. Közönséges bojtorján. vidékén. Helyenként az Alföldön is (pl. Kecskemét). 7—8. Más honi fajok: C. acantMfolia Ali., — brevibracteata Andrae., — corymbosa L., — simplex W. et K. Közönséges bojtorján.— Arctium Lappa L. — (Bozogáncs, édes, keserű-, nagy-, széles lapú. — Lappa major Graertn., officinalis All. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.)—459. kép. 0. 1—1*5 m. Alsó levelei igen nagyok (45 — 50 cm. h. és 25 — 30 cm. sz.). Fészkei sátorozok ; fészekpikkelyei nem pókhálósak, árszerűek és kampósanhátragörbülők. Az egész fészek könnyen kapaszkodik a ruhába vagy állatok szőrébe, és ily módon terjeszti a magot. Virága bíborveres. Terem utak szélén, parlagokon az egész országban. 7—9. Pókhálós bojtorján. — Arctium tomentosum Mill. — (Lappa tomentosa Lam. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 0. 1—1*5 m. Az előbbihez nagyon hasonló, de fészekpikkelyei pókhálósán molyhosak; csak a külső pikkelyek kampósak, a belsők egyenes szálkában végződnek. Virága bíborveres. Terem hasonló helyeken, főleg a domb és hegyvidéken. Az Alföldön ritka. 7—9. Más honi fajok: A. minus Beruh., (Lappa minor DC.) — amb^guum Celak (Lappa X tomentosum), — subraeemosum Simk. (Lappa X minus). Bókoló bogács. — Carduus nutans L. — (Konya bogáncs. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 51. t. 1. kép. Q. 50—420 cm. Levelei a száron lefutók, igen tüskések és mélyen szárnyasan hasadtak; hasábjai csaknem tenyeresen háromfelé osztottak. Bíborszínű fészkei nagyok, magánosak; molyhos, de nem czafatos kocsányokon bókolok. Fészekpikkelyei többnyire pirosasak; a középsők tojásdad alapból ár módjára kihegyesedők és hegyük szög alatt visszahajlik. Illata pézsmára emlékeztet. Terem legelőkön, parlagokon, utak szélén az egész országban. 6—10. Horgas bogács. — Carduus hamidosus Ehrh. —- (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 0. 50—100 cm. Levelei fonákukon zöldek, csaknem kopaszok, vagy pókhálósán molyhosak. Felső levelei feltűnően megrövidülnek és mint levélrongyok szárnyassá teszik a hosszú kocsányokat. Fészekpikkelyei keskenyszálasak, a belsők kampósak. Virágai bíborszinűek; fészke középszerű. Terem