Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
V. Osztály: Ötporzósak. Pentandria
Nyolczporzósak. 39 117. Fekete ökörfark-kóró. fehér moly hú. Terem útak szélén, napos lejtőkön, vizek partján az egész országban. 6—9. Fekete ökörfark-kóró. — Verbascum nigrum L. — /Halálfa.) — 117. kép. 0. 50—120. Szára felső részében élesen szögletes. Tőlevelei hosszú nyelűek, csipkések, alapjok szíves; a felsőbbek rövidnyelűek v. ülők; fonákukon csillagszőrösek, de nem fehérek. Virágzata rendesen egyszerű és laza; virágjai apróbbak az előbbiekénél. Sárga pártája 13—22 mm. átmérőjű ; tövén vérszínpirosan pettyezett, Mind az 5 porzószál pirosan gyapjas. Terem útak szélén, főleg nyirkos, árnyas helyeken az egész országban. 7—9. Molyűzó' ökörfark-kóró. — Verbascum Blattaria L. — (Molyfű.) — 118. lép. 0. 50—120. Szára felső részében a virágokkal együtt mirigvszőrös. Alsó levelei durván fogasak vagy öblösek ; valamennyi kopasz és egyenetlenül fogazott.Virágzata egyszerű, nagyon megnyúlt fürt; virága magános, kocsánya 6 —10 mm. h., pártája 22 — 28 mm. átmérőjű, sárga, ritkán fehér, tövén belül lilás szakállal. A hosszabb porzók tokja egyik oldalon kissé lefut, mindenik szál gyapja lilaszínű. Tokja gömbölyű. Terem útak szélén, kaszálókon, cserjésekben az egész országban. 6—9. Lilaszirmú ökörfark-kóró. — Verbascum plioeniceum L. — (Kék molyfű.) — 0. 30—100. Szára rendesen egyszerű; felső részében, a virágzattal együtt mirigyes. Tőlevelei gyakran hasogatottak; a levelek színe különben többnyire lekopaszodó, fonákuk rövid szőrű. Kocsánya 3—4-szer akkora mint a csésze. Pártája sötét violaszínű (ritkán fehér színű), tövén felül sárgás. Portokjai veseképűek, le nem futók; száluk bíbor, esetleg fölül fehér gyapjúval. Tokja tojás alakú. Terem útak mentén, napos, cserjés helyeken, hazánk déli feleben. 5—9. Más honi fajok : V. austriacum Schott, — bana118. Molyűző ökörfark-kóró. ticum Schrad., — glabratum Friv., —- Hinkei Friv., — Kanitzianum Simk., — lanatum Schrad., — pannosum Vis., — pulverulentum Vili., — sinuatum L., —- speciosum Schrad., — thapsiforme Schrad. — Az ökörfark-kórók töméntelen keverékfajt alkotnak ; pontos meghatározásuk ezért igen nehéz. Néhányat ide iktatunk: V. Bastardi R. et S. (thapsiforme X Blattaria), Brockmülleri Ruhm, (phlomoides X nigrum), collinum Schrad. (Thapsus X nigrum), denudatum Pfund. (Reisseckii Kern. = Lychnitis X phlomoides), flagriforme Pfund. (Blattaria X phlomoides), Kerneri Fritsch. (Thapsus X phlomoides), montanum Schrad. (phlomoides X Thapsus), Neilreichii Reichardt, (speciosum X phlomoides), pseudo-lychnitis Schur, (austriacum X Lychnitis), pseudo-phoeniceum Reichardt. (Blattaria X phoeniceum), rubiginosum W. et K. (phoeniceum X au s" triacum), Schmidlii Kern. (Lychnitis X phoeniceum) és még igen sok más combinatio. Bolondító beléndek. — Hyoscyamus niger L. — (Bolondító csalmatok, csalmás beléndek, bilin, belindek s más kiejtéssel, bölöny, bolondító-fű, disznóbab, csábítófű. — Term. r.: Ebszőlőfélék. Solanaceae.) — 8. t. 5. k. 0., néha ©, 30—60. Az egész növény hosszú, ragadó szőröktől bársonyosan molyhos. Levelei tojásdadok, öblösen fogasak; az alsók nyelesek, a felsők félig szárölelők. Virágzata leveles kunkor. Pártája 2—4. cm. h., szennyessárga violaszinű erezettel, torka is violaszinű. A csésze maradó, éréskor 20—25 mm. h. s a bögrealakú, felül kupakkal nyíló sokmagvű toktermést magába zárja. Terem parlagokon, útak mentén kertekben, az egész országban. 6—9. Van tisztán csak sárga virágú, erezet nélküli és mindig © alakja"; ez a H. paliidus Kit. Minden része kellemetlen és erős szagú, szinte bódító. Mérges; egyúttal orvosi növény; hatóanyaga a hyoscyamin. Csattanó maszlag. — Datura Stramonium L. — (Bariska, csattantó, csudafű, dögfű, maszlagos redőszirom, poczafű, pukkantó v. puttyantó, töviskés disznó, tövisalma, tölcséres bilindek. — Term. r.: Ebszőlőfélék. Solanaceae.) — 8. t. 6. k. ©.20 —100. Húsos, vaskos szára álvillásan elágazó, kopasz v. kissé pelyhes. Levelei öblösen, kihegyezetten fogasok. Virágai magánosak, a levelek hónaljában v. a szár álvillás ! elágazásaiban. Csészéje csöves, szögletes, alsó része gallér alakjában a termés tövén marad. Pártája 5 —10 cm. h., fehér, redős, öblösen és kihegyezetten 5-fogú. Tokja dióalakú és dió-nagyságú, tüskés. Magja lapos, ránczolt és fekete. Terem mívelt talajon, főleg emberi lakások közelében, az egész országban. A legészakibb vármegyékben azonban ritka és nem állandó. 7—10. Mérges, kellemetlen szagú orvosi növény. Hatóanyaga a daturin. A gyermekek .szívesen játszanak vele: virágjával csattantanak, termését pedig,
